Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IV. AZ 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

nem fedezhetem, — nehogy a szerencsétlen szenvedők beteg esk ed ésök mellett még éhhel küzdeni kenteiének legyenek, — egész tisztelettel járulok a választmányhoz, miszerint ezen szerencsétlen szenvedők sorsukat figyelmökre méltatva, részükre a város nemes lelkű polgárai között adakozás útján eszközlendő élelembeli nemű segedelmet gyűjteni, s aként e valódi s különben orvosolhatatlan szükségen segíteni méltóztasson."

85 A piaci árusok és a kereskedők nem fogadják el tehát már a magyar bankjegyeket. A sebesült honvédek a kórházban éheznek, de akad egy lelkes nő, aki kétnapi élelemmel látja el őket. Egyedül csak a lakosság önkéntes adakozása — ha ugyan van még miből — segíthet a bajokon. Szeptember 10-én 33 császári katona jelent meg a városban. Ellenállást senki sem tanúsított. Nagyobb megszálló csapat csak szeptember 17-én érkezett és csak ekkor kezdődtek meg a letartóztatások.

86 Epilógusként álljon itt az, amit ezen a napon Dévény István jegyzett be a városi jegyzőkönyvbe: „Szomorúan ide a maradék számára feljegyezzük, hogy augusztus 13-ik napján Görgey Arthur magyar vezér, kibe nemcsak a katonaság, hanem a Haza lakossága is teljes bizodalmukat helyezték, kit ugyan Kossuth Lajos kiismervén hazaárulónak tartott, ... magát harminchat ezerből álló táborával az Orosz seregnek által adta s lefegyverzette, által adott százharminc ágyút, minden kellemeivel s úgy a hazát s annak nagyreményű fiait örökös szerencsétlenségbe ejtette."

87 A nagy idők hétköznapjai A mindennapi élet eseményei, a megélhetés alapjait biztosító munka — szakadatlan láncolatot képezve a társadalom életében — folyik tovább a legtörténetibb változások időszakában is. 1848. március 15-én Mátray Józsefnek, a pesti takarékpénztár pénztárosának egyik legfőbb gondja, hogy levelet intéz a balassagyarmati városi tanácshoz, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a pénzt felvenni akaró, turopoljai születésű Burik Borbála balassagyarmati lakos-e, miként azt állítja?

88 Balassagyarmat városi tanácsának március folyamán is többször kellett házeladások igazolásával és telekkönyvi átírásával foglalkoznia. 1848. március 26-án Mészáros János 440 forintért egy Curia utcai, Krakouszky István pedig 680 forintért egy Árpa utcai házat vásárolt meg.

89 A városháza földszintjén levő bolthelyiségek évi bérbeadása is folyik. Május 6-án „azon boltot, mely a Katholikus Plébániától kezdve második, s annak előtte Borbély Műhely volt, a mellette lévő szobával és egy készítendő fakamrával együtt" 60 forintért adják bérbe Schlesinger Moysesnek. Május 18-án pedig „azon boltot, mely Elver Márk tőszomszédságában van, s előbb Vasáros továbbá Lisztes boltnak kiadatott, a mellette lévő szobával, s a lépcsők alatt levő kamrával együtt", 1850 december 31-ig 90 forintért adták bérbe Weiszberger Simonnak. Mindkét esetben kikötötték az ezüst forintokban történő fizetést.

90 A két eset azért is figyelmet érdemel, mert azok az izraelita kereskedők városházi boltbérletének első fecskéi közé tartoztak. Ugyanígy a forradalmi időkkel is összefüggésbe hozható, hogy többen felmondták a városnak kölcsönadott pénzeiket. Így 1848. július 8-án Wiltsek Ferenc felmondta a kölcsönadott 500 forintját és kérte kamataival együttes kifizetését. A Bécsben hivatalnokoskodó Szontágh Pál pedig 1848. augusztus 18-án azt közölte a tanáccsal, hogy az árva Jeszenszky József tőkéjéből felvett 80 ft-ot és kamatait