Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

Az MKP előretörése, legnagyobb párttá válása kitartó, szívós munkának, s főként annak volt az eredménye, hogy a párt a dolgozó osztályok és a nemzeti újjászületés érdekében álló következetes politikát folytatott. A legnagyobb szavazatveszteség 1947-ben a FKGP-t érte. Szavazatainak száma 41 659-cel (34,7 %) csökkent. (Kb. 25 ezerrel csökkent a női szavazatai­nak száma is). Legnagyobb veszteség Balassagyarmaton érte, ahol az FKGP szinte eltűnt. (Mindössze 223 szavazatot kapott a két évvel ezelőtti 4500-zal szemben.) Igen nagyarányú volt a csökkenés a szobi, a balassagyarmati s a nógrádi járásban is, ennek ellenére az FKGP a megyében a második legna­gyobb koalíciós párt maradt. Az SZDP szavazóinak száma szinte azonos volt az 1945. évivel, illetve annál mindössze 1639-cel volt több, s az össz-szavazatok 13 %-át szerezte meg. Növekedést e párt csupán a balassagyarmati járásban ért el, míg a salgótar­jáni járásban és Salgótarjánban, továbbá a rétsági és a sziráki járásban csök­kent a reá jutó szavazatok száma. Az SZDP eredménye a korábban már kifej­tettekkel magyarázható: kommunistaellenes, kétkulacsos politika nem hozha­tott sikert Nógrádban. 1945-höz képest a Nemzeti Parasztpárt valamelyest előrelépett, befolyása növekedett. Szavazóinak arányszáma megyei átlagban 6,1 %-ról 8,4 %-ra emelkedett. Nagyobb arányú szavazatnövekedést mindenekelőtt a sziráki járás­ban ért el. Az NPP önmagában nem túlságosan kiemelkedő választási szereplésének azonban mégis rendkívül nagy jelentősége volt. Az NPP szavazataival a bal­oldali pártok — meghaladva az országos átlagot — közel 60 %-os eredményt értek el, vagyis az FKGP nélkül is megszerezték az abszolút többséget Nógrád megyében. jj A vártnál több szavazatot szerzett az FKGP-ből kivált Demokrata Nép­párt. Az 1945-ös választáson még nem induló párt fő támasza a klérus volt. 26 ezer szavazójának mintegy fele a rétsági járásból, a szobi járásból és Ba­lassagyarmatról került ki, ahol a legnagyobb egyházi birtokok voltak, ahol a legtöbb embert érintett a csehszlovák lakosságcsere és a volksbundisták kite­lepítése, amiből e párt politikai tőkét kovácsolt magának. E párt igen sok, kb. 15 600 női szavazatot kapott. A választások után — sajátos módon — átmenetileg a jobboldal lendült támadásba. A reakciós erők — az országban és a megyében egyaránt — már a választási agitáció során a magántulajdon megszüntetésével, „kolhozzal'", „csajka-rendszerrel", a harmadik világháború mielőbbi kirobbanásával ijesz­tegették az embereket, főleg a középrétegeket. A magyar kormányküldöttség esedékes 1948. februári moszkvai útja céljaként az angolok várható támadá­sának elhárításához szükséges segítség kérését tüntették fel. Azt is terjesz­tették — a Marshall-tervre utalva —, hogy a Szovjetunió lemond az európai népi demokráciákról az USA-tól kapott kölcsön ellenében. 226 Az ellenséges híresztelések terjedését elősegítették a gazdasági életben, főként a közellátásban 1947 szeptemberében keletkezett nehézségek. Ennek az volt a döntő oka, hogy a korábbi nagyon nehéz gazdasági év folytatásaként az 1947-es nyár rossz időjárása a paraszti munka gyümölcsének jelentékeny részét ismét tönkretette. A gyenge termés miatt a kormány — az eredeti ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom