Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE, ELLENTMONDÁSAI 1948—1956

Az 1948 után kibontakozó kulturális forradalmat a felszabadulás utáni évek fejlődése alapozta meg. 1945-ben rendelet született a 8 osztályos általános iskola megteremtéséről, ami felszámolta á társadalmi osztálykülönbségeket tükröző kettős, vagyis „zsák-utcás" iskolázás (a 6 osztályos elemi népiskola és a 4 polgári) alapjait. Az általános iskolák Nógrádban 1948-ra fokozatosan kiépültek. Szélesebbre tárultak a középiskolák kapui is a munkás-paraszt fiatalok előtt: arányuk a megye középiskoláiban — a salgótarjáni és balassagyarmati gimnáziumban és a salgótarjáni kereskedelmi iskolában együttesen — 1946/47ben 54 %, 1947/48-ban 49 % volt (a kereskedelmi középiskolában mindkét tanévben 64 %).

45 NÉKOSZ kollégiumok alakultak Salgótarjánban és Balassagyarmaton a hátrányos helyzetben levő középiskolások segítésére. Megkezdődött a felnőttek iskolarendszerű képzése; dolgozók gimnáziuma indult 1946-ban Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Kisterenyén; emellett Salgótarjánban még működött a Dolgozók Kereskedelmi és az Általános Gépészeti Műszaki Középiskolája. A középiskolába járó dolgozók száma 1948/49-ben elérte a 287 főt. 1948. június 14-én az országgyűlés törvényt hozott az iskolák államosításáról. Ezzel a megye 223 általános és népiskolája közül 164 felekezeti iskola került egységes állami irányítás alá. A felekezeti iskolák nagy többsége (128) a katolikus egyház kezében volt, a többi megoszlott az evangélikus (29), a református (5) és az izraelita (2) egyházak között/'

6 A katolikus egyház mindent elkövetett, hogy megtartsa hegemón szerepét az alsó fokú oktatásban, hiszen a földreform végrehajtása után az iskola volt a klérus hatalmát jelentő ideológiai befolyásolás fő területe. Már jóval az államosítások előtt ellenséges agitációba kezdett, hogy a hívő tömegek mozgósításával — a vallásos érzelmeket meglovagolva — akadályozza a tervezett intézkedések valóra váltását. Mindszenty hercegprímás 1948. május 10-én a katolikus pedagógusokhoz intézett körlevelében tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen és ezt nyilvánosan is felolvastatta. A bíboros körlevele Nógrádban is felbátorította a klerikális reakciót. „Az állam istentelen, a szülők ellen neveli a gyermekeket" — hirdette a szószékről a honti pap. A berceli pap pedig azt prédikálta, hogy a „Gyehenna tüze égeti el azokat, akik helyeslik az iskolák államosítását". Több községben a templomban szavaztatták meg, az iskolák államosítása elleni tiltakozást. „Misszionáriusok" jártak házról házra, s szervezték az ellenállást. Egyes községekben az államosítással szemben felléptek az iskolaszékek és az egyháztanácstagok, sőt Dejtáron a kisgazdapárt helyi vezetői is. A klérus aknamunkája éles helyzetet teremtett főleg a megye nyugati felében (szobi, rétsági, balassagyarmati járások), de helyenként az iparmedencében is. Mindszenty körlevelét úgy magyarázták, hogy a kormány a vallást akarja eltörölni s a hitoktatást az iskolából kiűzni. Hugyagon a helyi plébános felbújtására a templomból kijövő asszonyok a községháza előtt tiltakoztak. Ugyanez történt Herencsényben, ahol az erősen vallásos, félrevezetett szülők tüntettek az államosítás ellen. Szórványosan még a salgótarjáni járásban (Karancskeszi, Nagybátony) is sikerült a szülők egy részét az államosítással szembeállítani/" Több helyről elzavarták az iskolák állami kézbevétele mellett 7* 99