Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)
szabású fejlődése az 1660-as években vette kezdetét. Nagy támogatója volt Ráday Gáspár, aki külföldi egyetemeken végzett tanárok alkalmazását segítette elő, szoros kapcsolatot létesített a pápai és a sárospataki kálvinista főiskolákkal, amiben szerepe volt az 1605 körül Losoncon született Csúzi Cseh János losonci prédikátornak és az 1639-ben ugyancsak Losoncon született fiának, Jakabnak is. A kor modern, már a matematikai és természettudományi ismereteket is felkaroló pedagógiájának kiváló képviselője Menyői (és Désházi) Tolvay Ferenc rektor, a tankönyvíró matematikus. ,,Az arithmetikának, avagy a számlálás öt specienseinek rövid magyar regulákba foglaltatott mestersége" c. művét 1674ben Debrecenben adta ki, magyar versekbe ültette át, s 1677-ben Lőcsén kinyomatta Comenius „Praecepta morum" c. művét. Számtankönyvének hetedik kiadása 1727-ben jelent meg Pozsonyban, ami hiánytpótló és használható voltát igazolja. Füleken a XVII. század első évtizedében létesítettek a lutheránusok gimnáziumot. Ezt I. Rákóczi György támadása után, amikor Fülek ismét a királypártiak kezére került, Bakos Gábor 1645-ben Osgyánba, a saját birtokára telepítette és épületekkel látta el. 1666-ban bekövetkezett halála után örökösei folytatták az építkezéseket. A jóhírű gimnázium megyénk kishonti határán az itt élő evangélikusok iskolája lett. A gimnáziumok mellett és csaknem minden parochiális helyen — Katolikuson és protestánson egyaránt — működtek elemi iskolák. Az iskolák fenntartói az egyházak és a „kegyes" pártfogók voltak. Valószínű, hogy a mezővárosok — mint pl. a közeli Rimaszombat tanácsa 1620 táján — a közvagyonból is hozzájárultak az iskolák fenntartásához és segítették a külföldi akadémiákra járó fiatalokat. Ez utóbbi téren elsősorban a földesurak — mint pl. protestáns korában Forgách Zsigmond — buzgólkodtak. Kisebb-nagyobb adományokkal is igyekeztek a tanítók megélhetésén segíteni. Bolgár Pál 1661-ben végrendeletileg hagyott a szécsényi „oskola mesternek" 1 tallért, a „prédikáton uramnak" 6 tallért — amely számokból a tanítók és a lelkészek közti rangkülönbségre is következtethetünk. A kisebb egyházközségekben maguk a papok tanítottak. így pl. 1622-ben Niger (Fekete) Lőrinc lutheránus prédikátor Balassagyarmaton. 28 A valamely gimnázium fölé épített jogi fakultás elvégzése, de néha pusztán csak a bíróságokon és az ügyvédek mellett megszerzett gyakorlat képesített az ügyvédi és magasabb fokú — megyei főispáni, kormányszéki — nótáriusi állások betöltésére. Ez az egyik oka, hogy az intellektuális foglalkozások körében első vonalba a jogi pálya került. A megyénkben élő ügyvédek nemcsak megyénkben ügyekkel foglalkoztak, miként megyénk nótáriusai sem, akik sokszoi több megye főjegyzői teendőit is ellátták. így a megye korábbi iratait elvesztő Lépes István egyidőben nemcsak megyénk, hanem a távoli Győr megye főjegyzője is. Utána 1596-tól 1599-ig Strucz Ferenc egyedül Nógrádnak a jegyzője, de utóda, az 1589-től már néhány évig a megyénkben is nótáriuskodó Ruttkay János lett, aki a Turóc megyei Felsőrutkán lakott és onnét járt négy vármegye — Turóc, Zólyom, Hont és Nógrád — közgyűléseire és törvényszékeire, s hordozta magával a vármegyék jegyzőkönyveit és peres iratait. A hivatal viselésének ez a módja már 1624-ben szükségessé tette ezekben a megyékben a
