Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)

rasztságtól, ami a lakosságszám stagnálását mutatja, ugyanakkor azonban kimutatható az egyes járások ft-összegének változásából a megye területén belüli vándorlás, ami a dél-nógrádi részek felé irányult, s ez a községekre kivetett adó összegének módosulásából településenként is igazolható volna. Ilyen — a sárospataki országgyűlés határozata alapján készült részletezés azonban csak 1709-ből maradt fenn. Az adófizető lakosság összesített adataiból — feltételezve, hogy azon belül a nők és a férfiak aránya fele-fele —- levonva a még nem házasságban élők feltételezhetően 30%-át és az így nyert számot elosztva kettővel, megkapjuk a családok számát, amit öttel megszorozva kapjuk meg a paraszt-lakosság megközelítő lélekszámát. így 71 285-öt kapunk meg az adófizető lakosság családtagokkal együttes lélekszámául. Ez a szám érvényes 1709-re is, amihez hozzá kell adnunk az akkor adófizetésre kötelezett és csak járási összesítésben ismert „mágnások, nemesek* armalisták, félnemesek és szabadosok" név szerint felsorolt családfőinek számát. Ez a következő mennyiségi és százalékos megoszlást mutatta: Losonci Füleki Szécsényi Kékkői szám szám % szám % szám % Birtokos 33 29,2 56 32,7 43 32,3 70 61,4 Armalista stb. 80 70,8 75 67,3 90 67,7 44 38,6 összesen 113 100 131 100 133 100 114 100 Eszerint a négy járás birtokos nemes családfőinek a száma 202 (41,1%), armalista, félnemes és szabados családfőinek pedig 289 (58,9%), őszesen tehát 491 (100%) volt a máskor adót nem fizető családfő. Ezek száma öttel szorozva 2455 főt tesz ki, ami megközelítőleg azonos családtagokkali együttes számukkal. 1709ben azonban nem fizettek adót a hajdúk. Ezek száma járási összesítésben és a nemesek stb. számához viszonyítva a következő: Járás Nemes stb. Hajdú Losonci 113 212 Füleki 131 206 Szécsényi 133 228 Kékkői 114 230 Összesen 491 876