Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

Év Szabad porta Hódolt porta Összesen % % 1609 138 % 61 86 3

A 39 225 Va 1610 166 Va 62 101 38 268 Va 1618 150 49 158 51 308 1622 100 VÍ 38 159 62 259 l

U 1623 114 3

A 41 157 3

/

4 59 272 Va Ezekből az adatokból a szabad és a hódolt porták aránya a valóságot megközelítőnek látszik, bár kételkedhetünk a tényszámok pontosságában. Igen jellemző a megye által végzett adóalap-összeszámlálásokra és a királyi kamarához felterjesztett adatok különbözőségére nézve az 1647. évi adóalap kimutatás. Ekkor a porta ismét új fogalmat — 1 hat-négyökrös, 4 kétökrös, 8 igátlan jobbágy vagy 16 zsellér — jelöl. A szolgabírák a megye négy járásában — a későbbi szécsényiben 97 a kékkőiben 54 V/„ a losonciban 53 V2, a fülekiben 44 V«, — összesen 249 5

/g portát írtak össze, valószínűleg a régi adókulcs alapján, mert az országos kamarai kimutatásban az új alapon 123 Va porta — tehát közel a régi fele — szerepel. Ez az 1647. évi országos összesítés, mivel a szomszédos megyék adatait is tartalmazza, és a fél évszázaddal későbbi, 1696. évi hasonló összesítéssel is egybevetvehető, az adóalap révén némi következtetést enged levonni Nógrád megye népességének nagyságára. Eszerint az adóporták száma és a felsorolt megyék adóporta összegének százaléka a szabad királyi városok nélkül a következő volt: Megye 1647 % 1696 % Nógrád 123 Va 28,1 130 22,9 Heves 112 V

8 25,6 105 18,5 Gömör 101 V/, 23,1 147 25,9 Hont 101 — 23,2 185 32,7 összesen 437 7

/

8 100 567 100 Vagyis a XVII. század derekán környezetében Nógrád megyéé a legmagasabb adóporta-szám és — akárcsak a XV. és XVI. században — feltehetően a legnépesebb is volt. Ez az arány nyilván az 1663. év után megváltozott, és megyénk az 1647. évhez viszonyítva 1696-ban Hont (mindkét ízben Kis-Honttal együtt) és Gömör megyék után a harmadik helyre jutott. Az adóegységek számának hullámzása összefüggésben áll a háborús eseményekkel. 1595. május 11-én, vasárnap pl.: török és tatár csapatok 18 falut égettek fel az Ipoly mentén. Köztük Rapot is, ahol csak 2 ház és a malom maradt meg, a falu lakosaiból pedig elvittek 8 öregembert, 21 gyereket és 18