Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

füleki és a gyöngyösi ferences rendi kolostorok voltak. A rend vezetősége 1521ben őket is kötelezte, hogy a lutheranizmus ellen napi imádsággal és buzgó tanítással küzdjenek. 1535-ben a rend gyöngyösi ülésén kolostori börtönnel fenyegették meg a lutheri elveket valló rendtagokat, de 1538-ban már oda fajult az ügy, hogy Gyöngyös város hatóságának kell a ferencesrendieket megvédenie a protestánsok támadásaival szemben. Hasonló lehetett a helyzet Szé;csényben és Füleken is, mert éppen a szerzetesek és a világi papság köréből kerültek ki az első lutheránusok, akik ekkor jóformán még csak a papi nőtlenség elvetésében különböztek a „pápisták"-tól. A nép tehát —• ott ahol lutheri elveket valló papjai voltak — szinte észrevétlenül, fokozatosan, minden különösebb vallási forradalmi megrázkódtatás nélkül lett protestánsa. A tömegeket bevonó heves szócsaták és tettlegességig fajuló harcok csak a század második felében bontakozhattak ki, amikor a lutheranizmus mellett már a kálvinizmus és a szentháromság tanát tagadó unitarizmus is fellépett. Különösen a kálvini irányzat az, amely teljesen szakít a katolikus külsőségekkel. Ez a templomok oltárainak, szobrainak és képeinek elpusztításban is megnyilvánult. Ilyen történt 1590 táján Losoncon is. A protestantizmus terjedését nagymértékben elősegítette a nagyúri körök érdeklődése, s főleg az a lehetőség —- és ebben a Balassák élen jártak —, hogy az egyházi intézmények vagyonát — amelyek közül nem egynek kegyurai voltak •— a saját maguk számára lefoglalhatták. Főúri udvaraikban protestáns prédikátorokat tartottak. így Balassa János környezetében élt a nagy tudású Bornemissza Péter (1535—1585), akinek földi hiúságokat és bűnöket ostorozó, önmagát marcangoló komor vallásossága Balassa Bálint "istenes énekei"-re is nagy hatással volt. A katolicizmus és protestantizmus közti ellentétek — a tridenti zsinat határozatait követő ellenreformációs törekvések révén — a XVI. század hetvenes éveiben kezdtek társadalmi és politikai tényezővé válni. Az ellenreformációt támogató Habsburg-politika az élet számos területére hatással lesz, amit jól illusztrál a számos viszontagság közepette hányódó Balassa Bálint katolizálása. A „cuius regio, eius religio" elv érvényesülését azonban nagymértékben gátolta megyénknek török uralom alá tartozása, mert ennek következtében a katolikus hitre „visszatért" földesurak nem tudták megkövetelni protestánsa lett jobbágyaik vallásváltoztatását.

16 A XVI. és XVII. század fordulóján élt kortársak szemléletében a XVI. század az emberiség nagy százada, amit Rimay János alsósztregovai írói műhelyében úgy fogalmazott meg, hogy ez a század minden mesterséget és tudományt előbbre vitt, meghozta nálunk is — lutheránus létére így látta — az igaz vallást és a tudományok nemzeti nyelven való művelését. Az egykorú megállapításban igen sok igazság rejlik, de a legjelentősebb eredmény mégis az, hogy az írás és az olvasás a XV. századinál lényegesen nagyobb mértékben terjedt el a világiak körében. Már nemcsak a papok és a deákok írnak leveleket, hanem mások is, sőt a latin mellett már magyarul is. így Zabari Miklós, a tolnai Anyavár Nógrádban is birtokos „porkoláb"-ja 1523-ban magyarul levelez gazdasági ügyeiben