Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)
valójában a demokratikus újjáalakulás követelményei szerint tevékenykedtek. Ezt nemcsak az alakuló gyűlés beszámolója és a későbbi napirendi pontok bizonyítják, hanem a képviselő-testület összetétele és a különböző albizottságokban végzett munka is. 16 Ennek bizonyítására elégséges megemlítenünk, hogy február és március hónapokban a képviselő-testületi ülések napirendjén az üzemek beindításának, működésének segítése, a közellátási gondok enyhítése, a demokratikus szervezetek megalakulásának, működési feltételeinek biztosítása szerepelt. Albizottságainak programja, tevékenysége ugyancsak az előbbiekben vázolt feladatokkal függött össze. A képviselő-testület érdemi munkájára jellemző az is, hogy már az alakuló ülésükön szükségesnek látták, hogy saját kereteiken belül működtessék az egyébként a nemzeti bizottság közveden irányítása alatt tevékenykedő igazoló albizottságot. 17 Mind az albizottságokban, mind az állandó választmányban a különböző pártok, szervezetek képviselete a felszabadulás óta kialakult szervezeti erő és tömegbefolyás alapján alakult ki. Csaknem valamennyi albizottságban általában vegyes volt az összetétel, kivéve az igazoló albizottságot, ahol a vezető szerepet - érthető okok miatt - teljes mértékben az MKP gyakorolta. Az állandó választmány tagsága, összetétele ugyancsak a pártok valódi erejét tükrözte. A kommunista és szociáldemokrata képviseleti tagok mellett ott találjuk az állandó választmány régi tagjait, közöttük Ferenczi István rk. plébánost is. 18 Az első napokban, hetekben, sőt hónapokban szinte kulcsszerepet kapott az újjáépítés, közellátás szervezésében az e feladatokra való mozgósításban az újjászerveződő közigazgatás, élén a polgármesterrel. Ő tartott szoros kapcsolatot a pártvezetőség megbízásából a szovjet katonai parancsnoksággal a harcoló egységek utánpótlási vonalai - utak, hidak - helyreállítását célzó közmunkák szervezésében. Elsősorban saját hatáskörében szervezte a város megrongált útjainak, hídjainak, elhagyott épületeinek helyreállítását. E munka közben számos akadállyal, meg nem értéssel kellett megküzdenie. 19 Tevékenyen részt vett az üzemek helyreállítási munkáiban. Már január végén intézkedett arról, hogy az üzemek jelentsék be a háborús károkat, és adjanak számot az üzemek beindításáról, és számoljanak be a januári termelési eredményekről. Az üzemek vezetői február 5-én adtak a városi elöljáróság által feltüntetett szempontokra választ, vázolták a fennálló helyzetet, s egyben segítséget is kértek az őket foglalkoztató gondok megoldására. Szinte valamennyi üzem kérése között szerepelt a villamosenergia-szolgáltatás növelése a megrongált vasúti és közúti közlekedési vonalak helyreállításának igénye. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezetősége több robbanóanyagot, bányafát kért, hogy a termelést folyamatossá tehesse. A zagyvapálfalvai Táblaüveggyár arról tett említést levelében, hogy gépparkjuk túlnyomó többségét ugyancsak Németországba szállították. 20 A csak vázlatosan ismertetett feladatok megoldása nagy nehézségeket okozott. Csak az ország keleti része szabadult fel, középső és nyugati felén még harcok folytak. A várostól az Ideiglenes Kormány akkori székhelye, Debrecen igen messze volt. A polgári közlekedés - nemcsak a szállítási eszközök hiánya következtében, de amiatt is, hogy
