Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

hatalmas szénkincs hasznosítása csak a szállítási problémák megoldásával és nagyobb tőkeerővel rendelkező társaság létrehozása esetén lehetséges. BrelHch János és Weber Alajos mérnökök érdeme, hogy megteremtették a szénbányászat kibontakozásának eme feltételeit. Az 1860-as év rendkívül jelentős Salgótarján további fejlődése szempontjából. Ebben az évben sikerült ugyanis megszervezni Winsteig Gergely bécsi bányavállalkozó pénzügyi segítségével az első társaságot a Firma Salgótarjáner Steinkohlengesellschaftot (Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság), mely a besztercebányai bányakapitányságtól engedélyt is kért a működésre. E társaság volt az elődje a későbbi Szent István Kőszénbánya Társaságnak, melynek megalakulását a magyar királyi helytartótanács 1860. november 24-én 40 229 sz. rendeletével jóváhagyta. 1861. július 31-én megtörtént az alapszabályok jóváhagyása is és ezzel a salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. - a Salgótarjáner Szent István Steinkohlen Bergwerk Gesellschaft véglegesen megalakult. A nagyüzemi bányászat megindítása az osztrák és magyar nagytőke kapitalista vállakózása volt. A Társaság bányászatának alapját az a 16 zárt kutatmány alkotta, melyek Kazáron, Karancsalján, Vizsláson és Salgótarjánban már tulajdonukban voltak. Ezek a következők: „a kazári Anna-telep, Kazár község határában 19 szabad nyílás, valamennyi kőszéntelepen, fél része azon bányászati jogoknak Salgótarján községben, melyek egy kölcsönös alkudozásban lévő gödörből és két szabad nyílásból állanak, egy szabad nyílás Vizslás községben". Ezt egészítették ki a Zagyván, Pálfalván, Szőrösi pusztán lévő kőszénbányák megvételéről szóló szerződések. Salgótarján jövőjét az az igazgatósági határozat döntötte el, mely a bányaiig'let központjául Salgótarjánt jelölte ki. Annak ellenére, hogy Salgótarján területén a Társaságnak csak egy alkudozásban lévő „gödör fél része és két szabad nyílása" volt, mégis e falut jelölték ki a szénbányászat központjául. Salgótarjánra azért esett az igazgatóság választása, mert e hely a környék közepén s az országút mellett feküdt. A községen átvezető megyei út összeköttetést biztosított Füleken keresztül - Losonc; Zagyva-völgyén keresztül HatvanBudapest felé. Salgótarján kedvező földrajzi fekvése elhatározóvá vált.

40 A Szent István Kőszénbánya Rt. megalakulásával erőteljesen indult meg Salgótarján község területén is a kőszénbányászat. A meglévő Ó-akna és Jakab-táró mellett a hatvanas évek elején megnyitották a József-tárót. A társaság első feladatának tartotta a szénszállítás problémájának megoldását. Már az ötvenes években is tervezték - a gömöri vasolvasztók érdekeit szem előtt tartva - az IpolySajó-völgyi vasút megépítését, ez a vonal azonban az Ipoly mentén elkerülte volna Salgótarjánt. A Szent István Kőszénbánya Társaság új tervet dolgozott ki és a Budapest-Hatvan-Salgótarján-Losonc-Rutka vasútvonal megépítése mellett döntött 1863-ban az utalkodótól engedélyt kaptak a vasútépítésre. A Társaság Császári Királyi Szabadalmazott PestLosonc-Besztercebányai Vasúttársaság és a Szent István Kőszénbánya Rt. nevet vette fel. A földmunkák még ugyanebben az évben megindultak és rendkívül gyors ütemben folytak. 1864-ben már a vasútvonal legfontosabb első szakaszán Salgótarjánig a pálya alépítményei elkészültek, a földmunkálatok lényegében befejeződtek és a síneket is rész-