Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

A török hódítás kora 1527 januárjában János király a salgói váruradalomhoz tartozó (Karancs-) Lapujtőt amit ekkor Mikófalvának is neveztek - Szobi Mihálynak adományozta, ami ellen Ráskai Gáspár tiltakozott. - I. Ferdinánd, hogy gazdaságilag is csapást mérjen ellenkirályára Jánosra, Salgó várát összes tartozékaival együtt, 1527-ben hívének, tóti Lengyel Jánosnak adományozta. Ez a birtoklás azonban soha sem lépett életbe.

32 Salgó vára és uradalma ez idő tájt János király adománya folytán került híve, Ráskai Gáspár, majd pedig halála után, 1530-ban fia Ráskai Balázs, 1540-ben pedig ennek fia Ráskai István - mind Nógrád megye főispánjai - birtokába, akik ezt füleki uradalmuk részévé tették. - Nógrád megye 1542. évi adóösszeírása is Tarjánt 19, Ponyt pedig 5 fizető portával Ráskai István füleki uradalmához tartozó falvakként tünteti fel.

33 Ráskai István halála után nővére, Dorottya, Bebek Ferenc volt felesége révén 1544 szeptemberében I. Ferdinánd király a füleki váruradalmat 30 000 forintért Bebek Ferencnek és fiának, Györgynek adományozta,

34 ami ellen az arra igényt tartó rokonok még 1548-ban is hiába tiltakoztak

35

. - Salgó és tartozékai egész 1548 novemberéig a Bebekek kezén maradtak. Ekkor ugyanis Ráskai Dorottya, férje Bebek Ferenc és fiuk Bebek György a füleki uradalomhoz tartozó Salgóalja, Salgótarján, Pony, Karancsalja (Mátra-) Szőlős, (Mátra-)Mindszent, Rap, Rónya és Ozdin falvakat, valamint a Málnapatakon, Mlágyón, Bisztricskán lévő birtokrészeket, (amely birtoktest 1750-ig képezte a salgói uradalom területét) - királyi jóváhagyással - 8 000 arany forintért Derencsényi Farkasnak adták el,

36 aki 1553-ban az általa szerzett salgói uradalomra nézve a nádori helytartó előtt végrendelkezett, amit a király is jóváhagyott.

37 Nógrád megyét rendkívüli mértékben sújtotta az 1552. évi várháború, ami részben a lakosság pusztulását, részben védettebb vidékre való menekülését idézte elő. Kitűnik ez a megye 1553-1554. évi összeírásából. Eszerint míg Tarjánnak 1542-ben 19 adózó portája volt, 1553-1554-ben már csak 7, Pónynak pedig az 1542. évi 5-tel szemben már csak 1. - Ezeknek 1542-ben Ráskai István, 1552-1553-ban pedig Derencsényi Farkas volt a földesuruk. Kérdés, hogy hová lettek az egykori Kacsics-nemzetségből származó, Tarjánban birtokos családok? - Megtaláljuk őket a Szőlősi családnév alatt, ha nem is Tarjánban, de