Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
a salgói uradalom többi falvaiban. - így 1552-1553-ban Szőlősön (Salgó vár 8 porta, Szőlősi Lőrinc 6 porta), Mlágyón (Salgó vár 2 porta, Szőlősi János, Lőrinc és Miklós 4 porta), Málnapatakon (Salgó vár 2 porta, Szőlősi János, Lőrinc és Miklós 4 porta), Bisztricskán (Salgó vár 3 porta, Szőlősi János és Lőrinc 2 porta) 38 . - Vagyis egy eddig általunk nem ismert időben és módon a tarjáni nemesek összes salgótarjáni és ponyi jobbágyai a salgói váruradalom földesurasága alá kerültek. Nem tudjuk azonban, hogy ugyanekkor nem voltak-e a faluban jobbágy nélküli nemesi telkek és azokon élő kisnemesek? - így - bár salgótarjáni eredetük kétségtelennek látszik - nem tudjuk, hogy Balassa János familiárisa, Tarjáni Sebestyén, aki az 1562. évi áprilisi szécsényi csatavesztés után minden ruhájától megfosztva, sebesülten vergődött haza Divény várába, vagy, hogy az 1572. és 1589. évek közt Csíksomlyón, Szegeden és Gyöngyösön tevékenykedő Salgótarjáni András ferencrendi szerzetes pap a falu jobbágy vagy kisnemes lakossága köréből származott-e? 39 A tarjáni, ponyi és salgóaljai lakosság számát még tovább csökkentette Salgó várának 1554 őszén történt török kézre jutása. - A várat Derencsényi Farkas hadi dolgokban já-" ratlan „praefectusa", azaz uradalmi intézője, Zagyvái Simon igyekezett védelmezni a Fülek elfoglalása után Salgót könnyű prédának tekintő törökkel szemben, akik a Losonczi család jól felszerelt Somoskő várát innen kívánták ellenőrizni. - A források egy része szerint Arszlán, másik része szerint Kara Hamza bég csellel foglalta el a várat. Mégpedig úgy, hogy hatalmas fatörzseket, mintha azok nehéz ágyúk lennének, kerekekre szereltetett és az összefogdosott jobbágyok ökreivel felvontatta a vár alá. Zagyvái Simon megijedt és a gyér számú őrséggel, éjnek idején megszökött, üresen hagyva a várat, amit azután a török vérontás nélkül elfoglalva, megerősített. - Fülek és Salgó elfoglalása még évek múlva is tárgya a portai követségi tárgyalásoknak, de azok semmi eredményre sem vezettek. 40 Salgó vára 1554 őszén török kézre került. Ezután Salgótarján 39 éven át, 1593 decemberéig, a vár visszafoglalásáig a török birodalmi területhez tartozott. Ezekből az évekből sincs adatunk a falu népének életére, de biztosra vehető, hogy török és magyar részre egyaránt fizetett adót. Török földesurai közül Hüszein csausz nevét ismerjük az 15621563. évből. 41 A Salgói törökök gyakran megtámadták a somoskői magyarokat. 1561-ben például, amikor azok gyanútlanul legeltették a vár alatt lovaikat, lesből rájuk csaptak és közülük 12 embert megöltek. 42 - A törökök salgói várőrsége az 1568-1569. évi kimutatás szerint 38 főből állt, akik közül 19 müsztahfiz, azaz várőr és 19 martalosz azaz délszláv származású, többnyire keresztény, határőr volt. - Ugyanekkor a török őrség összlétszáma Füleken 252, Bujákon 30, Hollókőn 22, Szécsényben 229, Nógrádban 208 és Szandán 31 főt tett ki. 43 1576-ban az utolsó, magyar kézen levő nógrádi várak - Kékkő, Divény és Somoskő is török kézbe kerültek és így az egész megye 17 éven át a török közvetlen fennhatósága
