Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

informált a salgótarjáni uradalmi állapotokról és segélyt is kapott tőle a templom bővítésére.

176 - Utóda 1827-1844-ig Hodermarszky András, akit az 1844-1863-ig működő Baross Pál követett.

96 A tanítók közül, akik egyúttal kántorok és rendszerint a falu jegyzői is, korszakunkban 1711-ből nemes Putrossy István nevét ismerjük. 177 - 1731-ben Casmir Benedek az iskolamester. Tanítványa ugyanebben az évben egyetlen egy sem volt, de „szolgálataival s erkölcseivel a nép és a plébános elégedett".

107- 1755-ben Bornemisza Mihály a tanító.

108 - Ő még, mint iskolamester, kántor és orgonista 1761-ben is itt működött, amikor 52 éves volt. Külön lakása volt, amely elég kényelmes faház, amit a lakosok építettek és középszerűen gondoztak. Hivatalát hanyagul látta el.

109 - Hosszú ideig nincs felderített adatunk. 1813-ban Lusfay János a tanító, aki 4 osztályban összesen 30 gyereket, 18 fiút és 12 leányt tanított.

111 - 1832-ben pedig nemes Butsánszky József a tanító, aki egyben jegyző is. 80 tanulója volt.

112 A tanítók oktatómunkája a bibliai történetek, katekizmus, imák, egyházi énekek, írás, olvasás és némi számtan elsajátíttatására alapozódott. Minden kevés többlet, amit ezen felül adtak, teljesen egyéni belátásuktól függött. - A tanulók, amint az a Canonica Visitatioból kiderül, késő ősztől kora tavaszig a libalegeltetés kezdetéig jártak az iskolába és csak néhányan voltak jelen a vizsgákig a tanításon. - Valószínű, hogy ez nemcsak 1813ban és 1832-ben volt így, de később is a feudalizmus egész időszakában, bár a tanulók számában gyarapodás állapítható meg. Az egyházlátogatások során, különös figyelmet fordítottak a nép erkölcseire. 1731-ben és 1755-ben úgy látták, hogy a nép ájtatos, a hit alapelveivel tisztában van, a kötelező ünnepeket megtartja, a húsvéti gyónásban részt vesz, a plébánost tiszteli és hogy a káromkodáson kívül más nyilvános bűnük nincsen. - 1761-ben azonban már azt állapítják meg, hogy nemcsak, hogy káromkodnak, de a szent dolgokkal kapcsolatban is langyos érzelműek, a templomlátogatásban, a szentbeszédek és a hitoktatás meghallgatásában, körmeneteken való részvételekben és egyéb más nyilvános ájtatosságokban - annak ellenére, hogy a plébánost kellőképpen tisztelik - meglehetősen hanyagok. - Hasonló volt a vélemény 1814-ben és 1832-ben is. A néhány protestáns hitről katolikus hitre való áttérés is megszűnik.

178 - A XVIII. század második felétől kezdve tehát a vallásos élet bizonyos hanyatlásával állunk szemben. A földesúr és a tiszttartók lelki világára és külsőségekben is megnyilvánuló életstílusára némi fényt derít az, hogy 1739-ben milyen képeket találtak az emeletes urasági kastélyban Herkály József tiszttartó és Zmeskál Imre és hogy azokat miként vették fel jegyzékükbe, mert ennek módja hozzá nem értésükről és érdeklődésük hiányáról is tanúskodik. - így az emeleten levő egyik szobában volt egy „világi tárgyú kép virágokkal", egy másik „Luther a feleségével", egy harmadik „a császár a császárnővel", a hálószobában volt egy „kép virágokkal", egy harmadik szobában pedig egy „világi tárgyú kép". Azt, hogy ki, mit, mivel festett vagy rajzolt nem vették figyelembe és csak a két páros arcképről tudták, hogy kiket ábrázol.

179 - Ebben az inventáriumban csak az a különös, hogy a föl-