Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
nézve 12., a nyomtatással való cséplésnél ősziből minden 15., tavasziból minden 13. csomó stb.-A hús, gyertya, faggyú stb. árak is limitálva voltak és azok ellenőrzése a község bírájának volt a feladata. Mindez arra mutat, hogy a XIX. század negyvenes éveiben a járási és megyei adminisztráció követelményei - bár az intézkedéseket a feudális megye tiszti kara hozta - már túlnőttek a földesurak egyéni elképzelésein, a falvakban a feudalizmus lassú és fokozatos szétfeszítését eredményezte. - Igaz, hogy a feudális megye igyekszik biztosítani a földesurak jogait jobbágyaik felett, mert egy 1846 november 9-én kelt szolgabírói végzés szerint „a bíró választása csak azon helységeknek és pusztáknak engedődik meg", amelyek októberig eleget tettek a reájuk mért kötelességeknek „és akik bírói számadásukat az illető földesuraknak megvizsgálás végett beadták". - 1847 március 26-án pedig a földesurak gazdasági érdekeit is figyelembe véve írta a főszolgabíró, hogy „reménylem, hogy a helység földjei - (és itt nemcsak a községi köztulajdonban levőkről van szó) - minden bíró által jól megtrágyáztattak, aminél fogva midőn az üdő engedi, azonnal jó szántásba ügyekezzenek", amiről „az illető földesuraság vagy annak képviselői által nyugtatást felmutatni" kötelesek. 169 A recsegő-ropogó feudális berendezkedés ellentmondásos szerepének egyik bizonyítéka - ami a községi igazgatás apró részleteinek feltárása során is nyilvánvalóvá válik hogy a falvak lakosai megyeszerte egyre inkább közvetlenül a megye vezetőihez fordulnak, hogy ügyeiket - pl. tagosztály - úriszék megtartásának elrendelésével megoldják. A FALU KÉPE Salgótarján legrégibb állandó jellegű épülete a minden valószínűség szerint egy régebbi, kora középkori templom helyén épült, vagy annak bővítésével létrehozott XIV-XV. századi jellegzetességeket tükröző plébániatemplom volt. 20 Lehetséges, hogy ezt már a XVII. században is alakítgatták. - Az azonban biztosra vehető, hogy az 1680-as években, az 1674-ben jó karban levő templom 60 a falu elnéptelenedése korában károkat szenvedett, mert 1688-ban elhagyottan állt. 170 Hihető, hogy azt a falut újratelepítő özv. Szunyó gh Gáspárné, mint kegyúr hozatta rendbe. 1752-ben kőművesek dolgoztak a templomon. 133 Az 1784. évi Canonica Visitatio szerint Szűz Máriának, mint az Angyalok Királyné Asszonyának tiszteletére volt felszentelve. - Az 1821. évi tűzvész után kelet felé új szentélyt és nyugat felé, az eredeti épületet mintegy 3 öllel meghosszabbítva, karzati részt építtetett eléje Jankovich Antal, a kegyúr. 171 Minden jel arra mutat, hogy az újratelepült Salgótarján egyetlen kőépülete ez a templom volt és hogy a faluban általában fából építkeztek. - Igen értékesek a falu épületeinek állapotára nézve az 1729. évi 147 és az 1731. évi 148 uradalmi építkezéseket elrendelő utasítások, valamint az 1739. évi 172 és az 1750. évi, 173 az uradalmi épületek állapotáról készült beszámolók. Szluha György építkezési elgondolásai között részben a megkezdett építkezések befe-
