Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
jezése és új épületek emelése állt. Az 1729-ben Kereskényi László tiszttartóhoz intézett utasításai részletes - falusi építéstörténetileg fontos, de terjedelmük miatt csak kivonatosan közölhető - útmutatásokat adnak ezek ügyében. - Mindenek előtt - írta - az udvarháznak az építését kell megkezdeni. Ezután „szükséges lenne egy serfőzőházat és a Beszterce felé vezető úton egy jó, alkalmas vendégfogadót építeni". Be kell fejezni, „midőn a kőművesek reá érkeznek", a cselédek számára vagy az uradalom más céljaira szolgáló, a már kőből és téglából épített istállók végében elkezdett szobának az építését. - Elrendelte egy csűr építését is, akár az úton alól, akár az úton felül, de úgy, hogy jó távol legyen minden egyéb épülettől és tágas legyen a szérűje, hogy a tűztől védve legyen, de azért olyan magas helyen épüljön, hogy az árvizek kárt ne tehessenek benne. Az építkezések előkészítését pedig így tervezték: „Szükséges lészen mennél hamarább valamely közel való helyen elégséges meszet égettetni és az következő télen öl-követ, téglát hordatni, nem különben mindenféle szükséges fát és elégséges deszkát szerezni, hogy tavaszkor idein hozzáfoghassanak az épülethez." Ugyanekkor 10000 Ft-ot is kell készen tartani a kiadásokra. - Ez az épület, amihez még szegeken, rúdvasakon, építkezési állványokon stb. kívül 12 talicskát is kellett az „idevaló molnárral csináltatni", cserepet vagy zsindelyt beszerezni, az új emeletes földesúri kastély volt, amit az 1748 utáni években Jankovich Antal alakíttatott át. Az építkezés levezetését pedig - ha ő nem lehetne jelen - így írta elő a tiszttartónak: „Amidőn az idevaló épülethez hozzáfognak, akkoi állíttasson egy jó embert a munkások mellé, aki állandóan minden nap mellettük lévén szorgalmatosan vigyázzon, hogy a kőművesek és egyéb munkások hiába időt ne töltsenek, hanem gyorsan dolgozzanak, úgy, hogy minden nap idein reggel hozzáfogván a munkához continuo diligenter (állandóan szorgalmasan) a szokott óráig, dél után pediglen 6 vagy 7 óráig dolgozzanak. Délben pedig sokáig ne temporizáljanak (időzzenek). Azonban mely nap hány kőműves és netalán tán más pinzes munkás lészen azoknak számát minden nap rovásra tegye. Nem különben jobbágyoknak számát is, kik fizetés nélkül fognak dolgozni. Ügy igyekezzék, hogy föveny, kő és tégla hordáshoz, nem különben állásokra, mésznek keverésihez jobbágy gyalog szekereket hetenként aplikáljon (rendeljen ki)". - Rostákat pedig Komáromból hozasson. 147 Ezek az építkezések valóban megtörténtek, mert a hiányosságokat szóvá tevő 1731. évi utasításban az ezekkel kapcsolatban elrendelt munkák el nem végzését nem említik. - A csűr azonban nem megfelelő módon készült el. „A csűr szintje igen széles. Azért közepén, mind az két végén oszlopot a molnár csináljon egész a koszorúfáig, hogy két felé nyíló kapuja lehessen". Ugyanakkor a csűrös kert tölgyfaoszlopokra font sövénnyel való bekerítését is elrendelte. - Számos apróbb javítást kellett elvégezni a majorban és a serfőző háznál is, a gulyás házában pedig csak fatáblás ablakokat kell csináltatni. A hízó disznók befogadására pedig az idevaló molnár csináljon ólat és kifutót. 148 A salgótarjáni faluképhez és az uradalmi épületek állapotához igen részletes adatok találhatók az 1739 szeptember 30-án és az azt követő napokon Herkály József tiszttartó
