Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

Ami a Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonalat illeti, a rendezési terv szerint a vasúti fővonal a jelenlegi nyomvonalán marad. A felszabadulás után szinte forradalmi változás következett be a megye autóbuszhálózatának fejlődésében. Ezzel a nagyarányú fejlődéssel sem a megye útjai, sem Salgótarján központi autóbuszállomása nem tudtak lépést tartani. A tervben ezért jelentős helyet kapott a végleges autóbusz-pályaudvar felépítése. Ezt a vasútvonal nyugati oldalán, a későbbi 21 .sz. út és a vasútvonal között kell megépíteni. Az új autóbusz-pályaudvar közvetlen kapcsolatban lesz a főtéri vasúti megállóval és a városközpontból - a már kiépített vasúti gyalogos-aluljárókon keresztül - gyalogosan is jól megközelíthető. A kor igényének megfelelően - egyelőre egészségügyi, később személyi közlekedés céljára - helikopterállomás elhelyezéséről is kell gondoskodni. Erre a célra a Ponyi puszta területén jelölt ki helyet az általános rendezési terv. Lakóterületek, építési övezetek. A városok lakóterülete a beépítés jellege szerint övezetekre oszlik. Síkvidéki településeknél ezek az övezetek a település középpontja felé szűkülő gyűrűkben helyezkednek el olyképpen, hogy a legkülső szegélyen a telkes, családi házas, földszintes beépítés, majd befelé a zártsorú, városias, földszint- vagy egyemeletes övezet helyezkedik el, a település középpontjában pedig városias, emeletes beépítés jelentkezik. Salgótarján esetében a földrajzi adottságok folytán ez az övezeti beosztás nem alakulhatott ki úgy, ahogy a síkvidéki városokban. A tőkés rendszer minden rendezési elképzelés nélkül, a pillanatnyi szükséglettől, az adott telekáraktól vezettetve telepítette a legtöbbször barakk jellegű lakóegységeket a város gerincét képező fő völgybe és a szeszélyesen szerteágazó mellékvölgyekbe. Ezt az adottságot bizonyos mértékig figyelembe kellett venni a rendezési terv készítésekor. Ezért a jóváhagyott általános terv szerint Salgótarjánban egy-két szintes, telkes, családiházas beépítésű, valamint egy-két szintes, de zártsorú, vagy hézagos zártsorú, városias beépítésű, továbbá három-öt szintes új, városias beépítésű és végül hat-, vagy annál több szintes, magasházas beépítésű területek alakítandók ki. A kormányzat által biztosított pénzügyi támogatás révén az elmúlt 10 év alatt nagy lendületet vett a telkes, családiházas építkezés. A családiházas építési övezetek, területegységek a korábbi általános rendezési tervek iránymutatása szerint a város szélén alakultak ki, részben a fővölgyben (Béke-telep), részben pedig a mellékvölgyekben (Pécskő utca, Károlyakna, Művésztelep stb.). Feltehető, hogy bár a jövőben az állami erőből történő lakásberuházások mellett hasonló arányokban szaporodnak a szövetkezeti és társasházak is, továbbra is jelentős mértékben fog jelentkezni a lakosságnak családi ház építésére irányuló törekvése. Az ilyen építési szándék céljaira a terv kb. 1000-1200 db, egyenként átlag 200 négyszögöles építési telek kialakítására alkalmas tartalékterületeket biztosított. Észak-déli irányban haladva kb. 30-40 telek kialakítása lehetséges a Béke-telepen, egyrészt a Micsurin út folytatásában, másrészt - a terv elfogadása óta már kiosztott és beépített területen, az új 21. sz. út és a vasútvonal között (Ifjú Gárda u.) Az Öreg József