Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

teleptől északi irányban, a Vadaskert felé húzódó platós területen ugyancsak kb. 40-50 házhely lesz kialakítható, a Karancs utca északi oldalán, a József telep és Károlyakna te­rületek összekötve pedig kb. 200 házhely. Részben már elkészült a Damjanich utca folytatásában, a Pécskő hegy város felőli oldalán javasolt és mintegy 300 házhelyet tartal­mazó beépítési terület házhelyrendezési terve. Számítani lehet még ezenkívül a Csizmadia utca, Martos Flóra utca és az úgynevezett Tarvölgy családiházas beépítésére is. Nagyobb, mintegy 500 házhely kialakítására alkalmas tartalékterülettel rendelkezik a város a bag­lyasi völgyben. Zártsorú, vagy hézagos zártsorú városias beépítési övezet kialakítását a terv a város területén nem javasol, kizárólag csak a már meglévőket jelzi. A három-öt szintes városias beépítésű területek az állami beruházásból, szövetkezeti, vállalati és társasház-építési módon kerülnek beépítésre. Az 1960-as terv általában csak 3-5 szintesre tervezte a városközpontban építendő lakó­épületeket, 6, illetve többszintes épületet csak néhány pontra tervezett. így a Rákóczi úton, annak keleti oldalán, a Pécskő utcától a Főtérig terjedő szakaszon, a Pécskő utca nyugati szakaszán, a Lovász József út környékén, a Salgó út nyugati szakaszán, valamint a Felszabadulás utcának a Karancs utca és a Bányaigazgatóság székháza között húzódó szakaszán. A magasházas beépítésnél a terv még központi tömbfűtéssel számolt, mivel abban az időben sem a távfűtés, még kevésbé a gázfűtés nem lehetett reális tervezési alap. A terv külön rendelkezik egyes lakóterületek további fejlődésének megakadályozásáról is. Ezeket a területeket a terv sorvasztandó területeknek nevezi és rájuk építési tilalmat mond ki. Ezzel kívánja elérni, hogy nagyobb távlatban, esetleg 60-80 év alatt e sorvasz­tásra ítélt területek fokozatosan felszámolódjanak. Az építési tilalmi rendelkezéseket a terv két csoportba osztja. Eszerint az első fokú építési tilalom azt jelenti, hogy a tilalmazott területen állandó lakás céljára szolgáló, vagy jelentősebb új gazdasági épületet, illetve toldaléképületet emelni nem szabad. Ugyan­akkor azonban megengedhető meglévő épületek felújítása és tatarozása. Ilyennek minő­síti a terv a Jónásch-telepet, amely gáz- és füstszennyeződéssel legerősebben érintett lakóterület az acélgyár délkeleti oldalán. A másodfokú építési tilalom azt jelenti, hogy nemcsak új építményt nem szabad épí­teni, hanem tilos minden olyan felújítási munka is, amely az egyes épületek szerkezetét érinti, vagyis az épületek állagát oly mértékben javítja, hogy azok élettartama esetleg több évtizeddel megnő. Ezeken a területeken csak kisebb tatarozási munkák engedélyez­hetők. A terv szerint ide sorolandó a Ferenc-telep déli végén fekvő, ún. Bolyai-telep, amely egészségtelen, zsúfolt beépítésű és ki van téve az acélgyár közvetlen szomszédsá­gából eredő gáz- és koromszennyeződésnek; ide tartozik a Zagyvái rakodón lévő lakó­terület, melyet az acélgyári iparvágány, a bányai kisvasút és a szénosztályozó fog közre; az SBTC-pálya északi részén lévő avult sorház-kolónia, mivel ennek telekterületét a ké­sőbbiekben a sportterülethez lehet csatolni, továbbá az Arany János utca mindkét oldala

Next

/
Oldalképek
Tartalom