Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

nyúlt. Ugyanis nem csak egyszerűen a háborús károk helyreállítására, vagy az elpusztult lakóépületek pótlására volt szükség, hanem a sokszor lakás nélküli, vagy emberi tartózkodásra nem alkalmas építményekben lakó családok lakáshoz juttatását kellett megoldani. Érthető és jogos törekvés volt tehát, hogy a népgazdaság lehetőségein belül, minél kevesebb ráfordítással minél több lakást adjon át a város. Az a sok vonatkozásban jogos kritika, amellyel az egyes lakótelepeket illetik, éppen ezért nem megalapozott, mert 15-20 évvel ezelőtt az alapvető igények kielégítése politikailag, társadalmilag jelentett a lakosság szempontjából sürgetően megoldandó feladatot. Már akkor azonban nagyon jól látták a város politikai és állami vezető testületei, hogy a városfejlesztés, városrendezés nem végezhető el - vagy legalábbis nagyon nehéz elvégezni azt - a szükséges döntéseket megalapozó komplex, sokoldalúan bizonyított, tudományos igénnyel elkészített városrendezési tervek nélkül. A VÁROSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI 1955. január 4-én, a Pártoktatók Háza kistermében tartott rendkívüli tanácsülés tárgyalta azt a városfejlesztési tervet, amelynek elkészítésén a budapesti Városépítő és Tervező Vállalat az Építésügyi Minisztériumtól kapott megbízás alapján már 1950 óta fáradozott. Ennek a tervnek néhány pontja a későbbi rekonstrukciós tervbe már nem került bele, illetve alapvetően módosult. A történeti visszapillantás szempontjából érdemes egy-két ilyen mozzanatra rámutatni. Alapvető eltérést jelentett a későbbiekhez viszonyítva az, hogy ez az 1955. évi terv még Zagyvapálfalvát nem vette figyelembe, hiszen az még akkor önálló község volt. Érdekes, hogy a városon átvonuló 21. sz. út vonalvezetését is másképpen képzelte el, mint a későbbi terv. Az 1955-ös terv ugyanis ennek nyomvonalát a zagyvapálfalvai temető és a MÁV-pályatest közötti területen, a baglyasaljai kétszintes keresztezést feltételezve a Bajcsy-Zsilinszky úti fiúkollégium kertje, a Bartók Béla út, a Tarján patak és a MÁV-pályatest között elnyúló sétány felhasználásával az Öreg József telep és az ONCSA-telep alatti részen kívánta vezetni és az ONCSA-teleptől csatlakoztatni a Vöröshadsereg útra, vasúti aluljáró beiktatásával. Ugyancsak eltérés az, hogy a strandfürdőt a terv a zagyvái rakodó területére helyezte és ezért a rakodótelepet és a köztemetőt is felszámolásra ítélte. Végül a terv a lakásépítési területek kialakításánál mindenekelőtt a szabad területek beépítését szorgalmazta; az akkor már építés alatt álló vásártéri terület, a megyei Tanácsház mögötti terület többszintes - maximálisan 3-4 szintes - beépítését. Az 1955-ös terv a város területét ún. szomszédsági egységekre tagolta. Ez az öt egység a következő lett volna: az első a Luby-telepi rész, valamint az acélgyári völgy és az acélgyártól északra fekvő területek. A terv az acélgyári völgy rendezésén belül bővítésre javasolta a közintézményeket, mint amilyen a kultúrház, általános iskola. A Luby-telepre