Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

nem javasolt általános iskola építést, mivel a volt újtelepi játszótérre tervezett központi iskolával megoldottnak látta az igények kielégítését; a második egység az újteleptől a nagyállomásig terjedő terület a vasútvonaltól nyugatra. Az itt elhelyezkedő közintézményeket a terv továbbra is meg kívánta tartani, kivéve a kenyérgyárat és az Autóközlekedési Vállalat telephelyét, ezek helyére jelölte ki ugyanis a 9 emeletes új megyei kórházat. A volt bányai strandfürdő (jelenleg a Centrum Áruház bútorraktára) helyére városi népfürdőt tervezett fedett uszodával. A Bartók Béla úti iskolát a terv szanálásra ítélte, új helyét a bányai gazdasági udvar területére jelölte ki; a harmadik egység a terv szerint a városközpont, amely majdnem egészében átépítésre szorul; a negyedik szomszédsági egység a város déli részén, az Üveggyár területén helyezkedett volna el. Az ötödik egység Baglyasalja területét ölelte fel. A terv meghagyásra javasolta a meglévő iskolát, az óvodát viszont átépítésre, az orvosi rendelőt pedig korszerűsítésre. A tanácsülés a beterjesztett javaslatot megvitatta, jó néhány kiegészítő javaslatot tett és a terv további finomítását kérte a Tervező Vállalattól. Az Országos Építésügyi Hivatal, mely ebben az időben a városrendezési tervek legfelsőbb bíráló szerve volt, ugyancsak tett észrevételeket. Az 1955-ben készített általános városrendezési terv végül is nem kerülhetett jóváhagyásra, mert bár a város központjának átépítésével, vagyis meglévő lakótömbök bontásával irányozta elő a szükséges lakástöbblet megépítését, gazdaságossági számításokkal nem igazolta a szanálás jogosultságát. A szanálás gazdaságosságára vonatkozóan a VÁTERV 1956-ban igen részletet és valamennyi szempontra kiterjedő vizsgálatot végzett, amely igazolta az 1955-ben készített általános terv és a városi tanács állásfoglalásának helyességét, a városközpont átépítésének gazdaságos lehetőségét. A vizsgálatot követően 1958-ban került sor az általános terv módosítására. Figyelembe vették ekkor már az Országos Építésügyi Hivatal és az említett tanácsülés javaslatait, a gazdaságossági vizsgálat eredményét és az ellenforradalom következtében kialakult népgazdasági helyzetet is. Ebben az időszakban úgy látszott, hogy a tervezés során az ipari üzemek fejlesztésében, ugyanakkor a lakásberuházások tekintetében is szerényebbnek kell lenni és lassúbb ütemű fejlődéssel kell számolni. A VÁROSRENDEZÉSI TERV Az előbbiekben elmondottak alapján kidolgozott általános városrendezési terv a Városi Tanács V.B. elé került, ahol előbb különböző szakbizottságok, állandó bizottságok, majd maga a végrehajtó bizottság foglalkozott vele. Míg a bírálat és a terv felülvizsgálata tartott, a várható fejlődés üteme tekintetében az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium álláspontja megváltozott. Bizonyossá vált, hogy a Salgótarján város életében legjelentősebb három nagyüzem korábban készített rekonstrukciós tervei mind növekvő ütemben kerülnek végrehajtásra. A szerényebb fejlődést feltételező általános terv szempontjából ugyanakkor döntő jelentőségű volt az a párthatározat, amely szerint az