Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

A% újratelepítéstől a jobbágy/alti bomlásáig SALGÓTARJÁN FÖLDESURAI Minden feudális kori falu életének, fejlődésének vagy hanyatlásának egyik döntő ténye­zője, hogy ki volt a földesura? - Ez alól Salgótarján sem kivétel, sőt egyes időszakokban egyike a földesúr és a falu egymással ellenkező érdekeit legjobban kidomborító példák­nak. Gróf Balassa Bálint adósságokkal terhelt birtokát az azt zálogként kezében tartó öz­vegy Szunyogh Gáspárné csak úgy tudta volna némileg kamatoztatni, ha azt művelik és éppen ezért mindent megtett annak benépesítésére. Ez indította arra, hogy 1690-ben Balassagyarmatot az azt vele közösen birtokló Koháry Istvánnal együtt újratelepítse 66 és nyilván ebben az évben sikerült elérnie, hogy Salgótarján elszéledt lakosainak egy része hazatért. 1698-ban Salgótarjánban a Balassa-féle elzálogosítások következtében özv. Szunyogh­nénak 16 lakott és 3 lakatlan jobbágy- és 5 zsellértelke volt, a losonci Kántor Pálnak pedig 3 lakott és 2 lakatlan jobbágytelek volt a birtokában, Vendégi területét pedig - nem tudni mi okból - Kajály Pál tartotta kezében. - 1699-ben már özv. Szunyoghnéé az egész tarjáni terület Vendégi kivételével. - Biztosra vehető, hogy az ebben a két évben készült két értékbecslő uradalmi összeírást azért készítette el a magyar királyi kamara 59 , hogy a magvaszakadt Balassa Bálint birtokait átadják Tolvay Gábornak, aki 1700-ban már a salgói uradalom földesura. - Valószínű, hogy az ő salgói tiszttartója volt Trechy János, aki 1703. szeptember elején Kis Ferenc, parasztokból és kisnemesekből álló kuruc csapa­tában harcolt Losonc és Gács környékén. 67 Tolvay azonban csak rövid ideig birtokolta az uradalmat, mert az 1704-ben II. Rá­kóczi Ferenc adományaként a Baglyasalján már évtizedek óta birtokos Vay Ádám kezébe került. - A „kuruc" Vay Ádám első intézkedései sorába tartozott, hogy a Balassa Bálint által a földesúri jövedelmek csorbításával a salgótarjáni plébániának adott malom- és korcsmajövedelmeket visszavette. 68 - Vay Ádám törekedett a vitás határkérdések rendezésére és az ő idejében jött létre 1708 júliusában a salgótarjáni és somoskőújfalusi jobbágyok között bizonyos irtásföldekre vonatkozó egyezség. 69 - Vay II. Rákóczi Ferenc egyik legodaadóbb híve volt, aki nem tette le a szatmári békekötés által lehetővé tett hűségesküt és vagyonát veszni engedve, a száműzetést választotta. 70 Törhetetlen hűsége a magyar szabadság ügyéhez az udvari körökben is ismeretes lehetett, mert salgói uradal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom