Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

mát már két évvel a szatmári béke megkötése előtt 1709 áprilisában, gróf Volkra Ottó Kristófnak adományozta I. József király. 71 Gróf Volkra birtokbaiktatása 1709. december 30-án ment végbe, de valószínűleg nem a helyszínen. 72 A bizonytalan helyzet arra késztette Volkrát, hogy jogait 1711. már­cius 30-án - tehát még mindig az április 29-én aláírt szatmári békekötés előtt -1. József által újból megerősíttesse. 73 Volkra gróf, alighogy megszerezte, már szabadulni is akart a salgói uradalomtól. Lehet, hogy már eredetileg is inkább üzleti, mint gazdálkodási céljai voltak azzal és mindenfelé vevőket keresett. 1714 végén, vagy 1715 elején a pásztói cisztercita apátság­nak ajánlotta fel a birtokot. Az apátság szakértői azonban csak a (mátra-) szőlősi rész megvásárlását javasolták. 74 - Ebbe viszont Volkra nem egyezett bele. 75 Végül is a Komá­rom megyében birtokos báró ikladi Szluha Ferenc udvari tanácsos vásárolta meg Salgót és tartozékait 30 000 rénes forintért, 76 amit 1726 januárjában vett át Stanzell Jakabtól, gróf Volkra uradalmi tiszttartójától. 77 A vételár teljes kifizetése után, 1728 áprilisában iktatta be őt a garamszentbenedeki konvent annak birtokába. 78 Szluha az uradalom élére, salgótarjáni székhellyel, Kereskényi László tiszttartót állította. Kereskényit már 1726 áprilisában ideiglenes jellegű utasításokkal látta el, 79 amiket 1726 novemberében a kilenced és az uradalom által bérelt egyházi tized szedésére vonat­kozó utasításokkal egészített ki. 80 - Rendet akart teremteni a jobbágyok irtásföldgazdál­kodása terén is és erről 1727 novemberében pontos kimutatást készíttetett. 81 - Uradalma ügyeivel kapcsolatban kihangsúlyozottan feudális rendi és hatalmi elképzelései voltak. Mint hithű katolikus megszerezte az egész uradalomra vonatkozó kegyúri - egyházfenn­tartási és kinevezési - jogokat és ugyanekkor mint magyar főúr a jobbágyai fölötti halálos ítéletek kimondására és végrehajtására feljogosító pallosjogot is. Az előzőről 1728. március 8-án, a másodikról pedig március 16-án kapta meg a királyi adományleve­let. 82 - Ezt a két, az uradalom felvirágoztatását az egyház támogatásával és a jobbáygok megfélemlítésével biztosítani akaró jogkört, birtokos utódai - így a Jankovichok is ­örökölték. - Szluha Ferenc korszakunkban a salgói uradalom első, igazán jól gazdálkodni akaró földesura, aki sokrétű, jövedelmező árutermelésre akart berendezkedni és nem félt a nagyobb arányú költséges beruházásoktól sem. Tervei keresztülvitelében halála gá­tolta meg. 1729-ben bekövetkezett halála után a birtok özvegyére szállt, akinek nevében öccse, a gróffá lett Szluha György intézte - az özvegy halálával általa örökölt - uradalom ügyeit. - Szluha György 1732-ben Kereskényi László helyébe Herkály József személyében új tiszttartót nevezett ki. 83 Szluha György Salgótarjánt is érintő uradalmi tevékenysége gazdasági utasításokban, valamint a birtokhatárok rendezésével kapcsolatos vitákban és pörösködésekben csúcso­sodott ki. - Még Szluha Ferenc tiltakozott 1726-ban a megye színe előtt a somoskői és somoskőújfalusi lakosoknak salgótarjáni területen való jogtalan favágása, legeltetése és makkoltatása ellen. - Szluha György 1732-ben a salgótarjáni és szőrösi puszta közti

Next

/
Oldalképek
Tartalom