Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN
a szlovákiai Besztercebányával kialakított kapcsolatok. Sok energiát leköt a szocialista brigádok művelődési lehetőségeinek biztosítása. Az öblösüveggyári Művelődési Ház ifjúsági munkásklubja elnyerte a „Kiváló ifjúsági klub", a Kohász Művelődési Központ pedig a „Kiváló művelődési ház" címet. Az általános műveltség emelkedése, a szakmai ismeretek bővülése megmutatkozik az iskolán kívüli művelődési lehetőségek igénybevételében is. Országos érdeklődésre számot tartó kezdeményezések történtek - a Kohász Művelődési Központban - a felnőttoktatás segítése terén. További új formákkal (szabadegyetem, kihelyezett egyetemi kurzusok) bővült az ismeretterjesztés. Az értelmiség továbbképzését jól szolgálták az 1964-ben életre hívott Értelmiségi Fórum rendezvényei, amelyeken a tárgykörök legjobb hazai szaktekintélyei tartottak előadásokat, sőt számos külföldi vendég is szerepelt. A hatvanas évek második felében - az 1965 óta önállóan funkcionáló TIT Városi Elnökség munkája révén - évente átlagosan mintegy 550-600 előadás hangzott el a városban 20-25 ezer hallgató előtt. A város könyvtári ellátottságában meglévő gondok ellenére - nem egyenletes a hálózat területi eloszlása, korszerűtlen a gyermekkönyvtár elhelyezése - tovább javultak a mutatószámok. Az 1969. december 31-i állapot szerint a város tanácsi és szakszervezeti könyvtáraiban 184 974 kötet könyvet tartottak nyilván. (Zalaegerszegen 161 968,Ózdon 87 082 kötetet) A beiratkozott olvasók száma 10 822 (Zalaegerszen 13 184, Ózdon 6778) a kölcsönzött kötetek száma 267 539 (Zalaegerszegen 314 182, Ózdon 226 147) volt. 38 1966 és 1969 között az olvasók rétegek szerinti arányában változás történt. A tanulók aránya - mintegy jelezve a Bolyai Gimnázium működését - 33,4 százalékról 39,2 százalékra, az értelmiségé 4,8 százalékról 5,4 százalékra nőtt. összességében csökkent ugyan a munkás olvasók számaránya - 52,8 százalékról 44,9 százalékra -, a megyei könyvtárban - és ez szolgáltatásainak színvonalát dicséri - viszont növekedett. A könyvállomány gyarapítására fordított összeg (1969-ben lakosonként 13,3 Ft) is magasabb az országos és a megyei átlagnál. A filmvetítések és látogatóik száma - az ismert okok következtében - Salgótarjánban is évről-évre csökkent. 1969-ben 2228 előadást 315 622 néző tekintett meg (Zalaegerszegen 2085 előadást 365 729 néző, Ózdon 840 előadást 165 836 néző látott), az egy lakosra jutó látogatások száma 8,5 volt (Zalaegerszegen 9,4, Ózdon 4,4) 39 A város filmszínházainak műsorpolitikája diferenciált, jó, rendezvényeik (tematikus filmsorozatok, ünnepi filmhetek, ankétok, művész-közönség találkozók, filmklub) jól szolgálják a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítását. Salgótarjánban általában - és ez részben az átlagkereset szintjére is utal - elég magas volt mindig a televízió-előfizetők száma. 1969. december 31-én 8329 televízió-tulajdonost jegyeztek fel (Zalaegerszegen 7061, Ózdon 7552) és ez a szám azt jelentette, hogy 30 00150 000 lakosú városok sorrendjében a negyedik helyen állt. Ugyanekkor a rádió-előfizetők száma 10 681 (Zalaegerszegen 11 474, Ózdon 8432) volt. 40 A város művészeti életét legmagasabb szinten a képzőművészet reprezentálja. Már
