Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
végezhető szertartásokat, amiért neki a hívek évi 4 Ft-ot és 21 kila búzát adtak. A leányegyházak a plébánosnak stólát fizetnek, ami üresedés esetén a rectort illeti. - A templom el volt látva kegyszerekkel. Ostyasütője és három templomi zászlója is volt. Belső díszítéséről és harangról nem tesz említést a jegyzőkönyv. 60 A salgótarjáni egyháznak különben, nem tudni melyik évben, gróf Balassa Bálint, mint annak kegyura odaajándékozta a tarjáni malom és a korcsma jövedelmét, amivel a saját földesúri jövedelmét csorbította. 59- 1665. július 18-án iktatták be Salgótarjánba és Karancskeszibe plébánosnak Csiky Istvánt, aki 1668-ig működött. 1668. július 19-én lett utódja Salgótarjánban Farkas István, aki előzőleg Rimócon volt plébános és aki Tarjánból 1672. május 20-án Csitárra került plébánosnak. Utóda ezen a napon Farkas András lett, akinek távozására nézve nincsenek adataink. 61 A falu vallásos életének viszonylagos rendezettsége mellett nagy szerepe lehetett a falu és környéke életében a „parasztvármegyének", ennek a jobbágyság köréből kialakult és a nemesi vármegye által is elismert bűnüldöző fegyveres szervezetnek. - Ennek 19 nógrádi hadnagysága egyikébe Salgótarján is beletartozott a környező falvakkal együtt. 62 A lassan kibontakozó fejlődést 1663 óta Szécsény újbóli török uralom alá kerülése és a kuruc világ kibontakozása nehezítette meg. 1687 novemberében Thököly a Zagyva völgyén vonult csapataival északra. Ez a Salgótarjánon való átvonulás nyilván nem ment kártétel nélkül. A falu lakosságának „futása" azonban 1682 nyarán következett be, amikor Thököly Füleket erdélyi, török és tatár hadak támogatásával ostromolta és ezek jelentős része a Zagyva-és a Tarján-patak völgyen vonult fel. Fülek pusztulása vidékünk pusztulását is magával hozta, sőt azt még meg is előzte. 63 - Ekkor széledhettek el Salgótarján lakosai a távolabbi vidékekre, hogy egy részük csak 8-10 év múlva térjen vissza régi lakóhelyére. - A falu lakatlan volta ellenére is, 1683-ban még mindig uradalmi központ, ahová a karancsaljai jobbágyok kötelesek terményszolgáltatásaikat beadni. 64 - Bizonytalan, hogy ez meddig tartott. 1683-ban, Bécs ostromának idején, a Thököly által megszállt területeken a még oly királyhű főurak is kénytelenek voltak hozzá csatlakozni, ha jószágaikat meg akarták tartani. - Ezt tette Salgótarján földesura, gróf Balassa Bálint is. Bécs sikertelen ostroma és a török visszavonulása után I. Lipót király elkobozta a Thökölyhez pártolt urak birtokait, azokét kivéve, akik a Pozsonyban összeült bizottság előtt letették a hűségesküt. Ezek közé tartozott gróf Balassa Bálint is, akit korponai főkapitányi tisztébe is visszahelyeztek. - Éppen a korponai katonaság ellátásának biztosítása végett utazott Rabattá főhadiszállására, Besztercebányára, amikor 1684 januárjában Zólyomban meghalt. 65 Birtokait tetemes zálogösszegek terhelték. Balassagyarmat fele 66 és a salgói uradalom - kisebb zálogbirtokok kivételével - Szunyogh Gáspárné, orbovai Jakusith Katalin kezén volt. Mikor került hozzá, nem tudjuk. Ugyanígy bizonytalan, hogy Tarján területéből Vendégi mikor és miért jutott Kajály Pál kezére, vagy, hogy mikor volt kénytelen Balassa Bálint 400 forint hatalmaskodási büntetéspénz fejében a losonci Kántor Pálnak 4 jobbágytelket a salgótarjáni 24-ből átadni. 69
