Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

lalkoztatott munkások száma megközelíti a tíz évvel előtti összmunkás vonatkozásban jelzett 16.000 főt.

73 A munkásosztály nem zárt egység, a szocializmus építése során Salgótarján város munkássága is nagyrészt önmagából termelte ki a néphez hű vezetők egész sorát, másrészt végrehajtotta az újonnan érkezek beolvasztását, nevelését a szó politikai értelmében munkássá alakítását. A munkásosztály a hatalom birtokában való tovább erősödésének, Salgótarján szocialista város fejlődésének, a gazdasági fejlődésnek következtében a szocializmus húszéves építése során jelentős mértékben megnövekedett a munkásosztály soraiból felnövő, s a munkásérdekekhez kötődő értelmiség száma. A mennyiségben és összetételben megváltozott értelmiség kialakulása egyrészt a nagyüzemek rekonstrukciójának, az ipari termelőerők fejlődésének eredménye, másrészt Salgótarján megyeszékhellyé, kultúrcentrummá válásának, egészségügyi előrehaladásának természetes következménye. Az értelmiség pontos, számszerű kimutatása nehéz. Bizonyos mértékig jelzi az értelmiség számának emelkedését a statisztikában szellemi dolgozó címszó alatt szereplő kategória számnövekedése. 1949-ben az értelmiségi és alkalmazotti keresők száma 1623,

74 1960-ban 3 832 fő.

75 Népgazdasági ágankénti csoportosítás szerint különösen az iparban és a közszolgálatban jelentős 1949 és 1960 között a szellemi dolgozók létszámának és arányának emelkedése. Az iparban 1949-ben 834, 1960-ban 1 563 fő, a közszolgálatban 1949-ben 414, 1960-ban 1 377 fő tartozott a szellemi dolgozókhoz.

76 Többek között ugyancsak az értelmiség számnövekedésére enged következtetni az egyetemet végzett népesség adatainak alakulása. 1960-ban 655 salgótarjáni lakos rendelkezett egyetemi, főiskolai végzettséggel.

77 Salgótarján dinamikus fejlődése, a kapitalizmustól örökölt kulturális elmaradottság felszámolásában elért jelentős eredmények, a további feladatok végrehajtásának erőfeszítése és felelőssége vonzza a tettrekész embereket, a fiatalokat elsősorban, amit többek között a városban újonnan letelepedett értelmiségiek száma és életkora is bizonyít. A városi pártértekezlet beszámolója a következőkben foglalja össze a város szocialista értelmiségének kialakulásáról 1966-ban alkotott véleményt: „Értelmiségi politikánk megvalósításában helyesen jut érvényre az értelmiség szerepének értékelése, egyre jobban elmosódik a korábbi években tapasztalható különbség a régiek és újak között... Ma már elmondhatjuk, hogy az értelmiség többsége együtt haladva a munkásosztállyal magáénak érzi a szocializmust.

78 Salgótarján több, mint húsz éves városi fejlődése, további gazdasági előrehaladásának megalapozása, népességének dinamikus növekedése szervesen összekapcsolja a város helyzetét, életét, jövőjét a szocializmussal. A munkásváros Salgótarján számára az elmúlt két évtized eredményeit, s a harmonikus továbbfejlődés reményteljes tervezését a magyar munkásosztály hatalma tette lehetővé. Salgótarján fejlődése egybefonódott a munkásosztály előrehaladásával. A szocializmus építésének eddig eltelt időszakában a város életét meghatározta lakosságának alapvető munkástöbbsége, s a település a magyar munkásmozgalom történetében betöltött szerepe. A munkásváros Salgótarján politikai viszo-