Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

így a párt és tömegszervezetek tevékenységében is. Az új helyzethez új formát kellett alkalmazni. Miután a munkásigazgató a szocialista átalakulásban a proletariátus osztály­érdekeit képviselte, nem lehetett olyan munkastílust alkalmaznia, mint a korábbi idő­szakban. Mind a pártnak, mind a dolgozók akaratát, törekvéseit képviselő üzemi bizottságnak és szakszervezetnek azonosítani kellett elképzelését a munkásigazgatóval az egységes vélemény és cselekvés érdekében. Erre a legjobb forma az ún. üzemi háromszög kialakí­tása volt. A bányászatban és később az államosított ipari üzemekben az igazgató, a párt­titkár és üb. elnök együttes állásfoglalása kellett fontos ügyek eldöntéséhez. A termelés és az üzem menetére megfelelő befolyást gyakorló intézkedéseket is közösen hozták. A kimenő fontos aktákon, iratokon, jelentéseknél mindhárom aláírásra szükség volt. A szénbányászatban a központi „hetes bizottság" és az igazgatóság közösen szervezték a helyi üzemi bizottságaikon, pártszervezeteiken keresztül a széncsata sikeres megindítá­sát. Az eredmények sem maradtak el. Erről számolnak be az MKP salgótarjáni szerveze­tének a központhoz küldött jelentései. „A salgótarjáni pártszervezet vezetősége értesíti a központ szervezési osztályát, hogy a széncsatával kapcsolatos eredmények a következők: 1946. február hó 16-án össztermelés a medencében 318 vagon és 66 q, 1946. február hó 17-én össztermelés: a medence három üzem kivételével dolgozott és egyharmadban 184 vagont termeltek. A széncsata megszervezése tovább folyik és előreláthatólag a szén­termelés fokozódik... ...A salgótarjáni bányászság, látva az ország szénhiányát, mindent elkövetett, hogy a termelést fokozza. Például egy üzem: a Józseflejtős akna elérte az 1943-as termelés 100 százalékát. ...Voltak csapatok, amelyek 40%-kal termeltek többet az 1943-as termelésnél. Kérik a bányász elvtársak a budapesti központ sajtóosztályát, hogy ezt a teljesítményt a „Szabad Nép"-ben közöljék. József lejtős bányászai remélik, hogy a többi üzemek is követni fogják példáikat és nemsokára el fogják érni a termelés 1943. évbeni 100 százalékát". 57 A versenymozgalom kiszélesedését jelentette, hogy az ország legnagyobb bányaköz­pontja, Tatabánya versenyre hívta ki Salgótarjánt. Ennek nyomán az iparmedence a fel­szabadulás utáni legszebb eredményét érte el, február 28-án 342 vagon szenet termelt. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a Jánosaknai bányászok is, akik rohammunkájuk során este 10 órától reggel 6 óráig 22 vagon szenet termeltek ki, túlhaladva a bánya 1518-as átlagát. Április 28-án már arról ad hírt a sajtó, hogy „Tatabánya és Salgótarján túlhaladta a célt". 58 A salgótarjáni bányászok pozitív politikai állásfoglalása az egyházi vezetők népide­mokrácia-ellenes akcióinak elítélésében is megnyilvánult. A Szabad Nép február 27-i számában: „Utolsó figyelmeztetés a reakciónak, üzenik a salgótarjáni munkások" c. cikkében hírül adja, hogy a salgótarjáni dolgozók gyűlésükön kimondták, hogy „kilép­nek az egyházból, ha a hercegprímás nem hagyja abba a politizálást. Ha ez nem használ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom