Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
1227-ben Illés a faluterület nyugati, 1246-ban fia, Péter pedig északi sávjának a birtokosa. Ez a nyugati és északi sáv 1300 körül Péter fiainak - Mihály, Péter, Lesták, Mikus és Ják - tulajdona, akik ekkor már várak birtokosai is. Baglyaskő Péter fia Péteré, Somoskő Lesták és Ják vára, míg Mihály az Alsóesztergály melletti Sztrahora, Mikus pedig Hollókő várának ura volt. Váraikat 1310-ben az I. Károly ellen harcoló Csák Máténak engedték át és azért azokat tőlük, a király győzelme után elkobozták és rokonuk, Szécsényi Tamás kapta meg. - A nemzetség Tarjáni ága tehát a falu egykori területéből kiszakította a somoskői és a baglyasaljai részeket és ott új településeket hozott létre. - A nemzetség Salgói ága építtette meg Salgó várát, amelynek tövében szintén keletkezett új település. Ennek az ágnak és a Szőrösi ágnak - amely Zagyvafő várat építtette és a váraljai településsel együtt szakította ki azt az eredeti tarjáni faluhatárból - birtokai azonban - mivel 1310 után hátat fordítottak Csák Máténak - megmaradtak. A nemzetség mindhárom ága birtokos volt tehát Tarjánban. így például 1283-ban, az 1227-ben szereplő „tarjáni-"nak nevezett Illés unokái, Miklós és Simon is, akik sógoruknak, Szügyi Andrásnak engedték át az annak birtokai közelében fekvő Fekete Erdő nevű birtokrészüket. - Ez a tarjáni közös birtoklás eredményezte azután azt, hogy a XIV. század vége felé az egykor nagybirtokos három Kacsics-ág megnövekedett számú leszármazottjai, mint kis- és középbirtokos „tarjáni nemes urak" jelennek meg az oklevelekben. 7 A XIII. század 80-as éveiben a Tarjánban és Szőlősön birtokos Kacsicsok véres, helyi háború jellegű harcba keveredtek a Rátót-nemzetséggel. Ennek során a Rátótok, szövetségeseikkel, az Ákos-nembeli Bebekekkel, familiárisaik támogatásával, sorra pusztították a Zagyva- és Tarján- völgyi Kacsics- birtokokat, megölték a Kacsics-nembeli Lestákot és 14 emberét, köztük három rokonát, két kastélyukat felperzselték, a szőlősit pedig elfoglalták. - Csák Omode nádorispán és az egri püspök közbenjárására kötöttek békét 1290-ben úgy, hogy a Rátót-nembeliek 200 márka ezüstöt fizettek a megölt Lesták vérdíja fejében, visszaadták az elfoglalt szőlősi kastélyt és vállalták a felperzseltek és leromboltak újjáépítését. A béke megszilárdítása érdekében pedig kölcsönösen több házasságot kötöttek egymással. 10 Az új rokoni kapcsolatok eredményeként - a Kacsics-nembeli lányokkal együtt a Rátótés Ákos-nembeliek kezére jutott leánynegyedek révén - létrejöttek az egyes nemzetségi ágak birtoktestébe ékelődő idegen birtokrészek és a férfiágon már nem Kacsics-nembeli Tarjáni és Salgói nevet viselő családok. Ez volt a helyzet Tarján faluban és később Salgó várával kapcsolatban is. Ilyen - talán még az 1290. évinél régebbi - házassági kapcsolat révén szerzett részbirtokot Tarján területén az a Burkhard, akinek nevét és birtokának emlékét még 1341-ben is őrizte a Buchard-nak nevezett - a későbbi Vendégi-dűlő területével azonosítható földdarab, amely ekkor „salgói" Miklós fiának, Illésnek és Miklósnak a birtokában volt. - Neve a Bulchard alakban is előfordul okleveleinkben. - Bulchard fia Rénolt 1322-ben mint Herencsénnyel szomszédos birtokos tűnik fel. Ő az a „tarjáni" Rajnáid, aki 1327-
