Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

került sor és meg is jegyezte, hogy „érthetetlen ezen szép testedző sport iránt nálunk tanúsított nagy ellenszenv". A salgótarjáni labdarúgók 1902-ben még a losonciakkal is játszottak edzőmérkőzést, melyre a 25. gyalogezred zenekara is kivonult, de a közönség érdeklődését ez sem fokozta. A kezdeti ellenszenvet azonban a későbbiekben nagy érdeklődés váltotta fel a futball iránt. 1902-ben a salgótarjáni csapat belépett az MLSZ-be. 1904. október 3-án a Salgótarjáni Sport Egyesület közgyűlésének jelentése szerint az egyesületnek már 67 pártoló, 27 működő és 14 növendék tagja volt. A Salgótarjáni Sport Egyesület hivatalos működési engedélyét 1904. január 18-án kapta meg. Az egyesület a későbbiekben a futballjáték népszerűsítése terén játszott jelentős szerepet. 1905-ben már felkészült csapatokat is lehívtak Salgótarjánba. Ekkor játszottak a budapesti Typhográphia csapatával. A mérkőzésről szóló tudósítás kiemeli Ballada, Kirner, Krecsmár, Vészeli, Sipka kitűnő játékát, akik a salgótarjáni csapat erősségét képezték. A labdarúgás nyelve erőteljesen őrizte még ekkor az angol hatást. A tudósításban ilyen kifejezéseket használtak: „hencz in goal-érta mieink 11 lépésről rúgnak..." „Krecsmár of side lövését a bíró nem adja meg. Nagy botrány..." „Kirner biztonsággal suttol és fogja el a labdát." A kezdeti futballmérkőzések hangulata egyre inkább kezdett hasonlítani a maihoz. A vasúti töltésen ingyenközönség biztatta nagy lelkesedéssel a csapatot, a meg nem adott gólokat botrányos jelenetek követték..., szidták a bírót... este azonban zene, tánc mellett kibékültek az ellenfelek. Az atlétikai élet fellendítése érdekében 1904. június 29-én alakították meg a Salgótarjáni Atlétikai Klubot. A két egyesület különválására ez évben azért került sor, mert a Salgótarjáni Sport Egyesület egyre inkább a labdarúgó szakosztályát fejlesztette. Kiemelkedő atlétikai eredményekről nem tudunk a korszakban. A vívás, a torna elég nagy népszerűségnek örvendett, de elsősorban csak az értelmiségiek, a polgárság körében. A biciklizés az első világháború előtt még sportnak számított. A munkásfiatalok sportját azonban e korszakban még csak a munka jelentette. Tömegsportról egyáltalán nem beszélhetünk.

91 A kultúra, a művelődés tényleges lehetősége nemcsak a munkások, hanem még a polgárság jórésze előtt is el volt zárva. A tehetősebbek is csak a családi körön belül élték társadalmi életüket. Fő szórakozásnak számítottak a baráti kártyapartik, kuglizások. Egyes tehetősebb polgárok, értelmiségiek utánozva a nagyokat banketteket tartottak, hol ünnepeltették magukat. A fiatalok szórakozását pedig egy-két, többnyire zártkörű bál, táncmulatság biztosította. A tömeg hallgathatta a helyi zenekarok 1896 óta heti két alkalommal megrendezett térzenéjét, részt vehetett azokon a cirkuszi produkciókon, melyet az időnként a községbe látogató vándorcirkuszok rendeztek. Az évenként megrendezésre kerülő bányász „Prokop"-ünnepek nagy -eseménynek számítottak elsősorban a bányamunkások körében. Ezek mellett egy-két népünnepély szolgálta még a szórakoztatást. Annak illusztrálá-