Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Művelődés és sport

melegen ajánlották az „Észak felé" című film megtekintését, mert azt kiválóan alkalmasnak tartották a nemzeti nevelés céljaira. Észak-Erdély és a Délvidék elfoglalása során hozsannákat zengtek az ifjú „országgyarapító felszabadítókról", s örömmel reklámozták, hogy „A trianoni koporsó ismét felnyílt".

38 Űj énekfüzetet is adtak ki, amely „izzig vérig magyar szellemtől és hazafias érzéstől átitatott" dalokat tartalmazott. Közte a Mindent vissza címűt, a Székely-indulót, a Horthy-indulót és egyéb irredenta, nacionalista dalokat. Az ország háborúba lépése után a tanítási óra a háborús, militarista szellem kialakításának eszközévé vált. Hamis érzelmek felkeltésével próbálták a fiatalokat ránevelni a háborús célkitűzések elfogadására. Azt magyarázták •<* tanulóknak, hogy a magyarság „hősi küzdelme" őértük, az ő jövőjükért folyik. — És mi volt a valóság? Ennek érzékeltetésére idézzük a Salgótarjáni Kereskedelmi Iskola évkönyvének megrázó sorait 1942-ből: „Nehéz légkörű háborús év volt... Tervezgetéseikben bizonytalankodtak az emberek. Váratlant hozhatott az új nap. Számolnunk kellett sok megszorítással. Fatalpú lábbelik kopogtak az utcán. Emberek tolongtak az üzletek előtt. Szegényesen táplált, fehér arcú gyerekek ültek előttünk a padban. Egy-egy apa bevonult katonának, tanár is.. P Ugyanebben az évben dr. Bóta Károly tanár a helyzetet így jellemzi: „A jövőben többször vezetjük ifjúságunkat a bányai közös fürdőbe, hogy a szappanhiány mellett is fenntartsuk testük tisztaságát.'"'

0 Reménytelenség, szomorúság az emberi tekintetekben. Pusztulás, halálhír mindenütt, egyre nehezebb körülmények között folyt a tanítás is. Alig volt itthon tanár. A sziréna riasztásra rémült tekintettel összerezzenő asszonyok, a nélkülöző, szenvedő, az emberi holnapot akaró és azért harcoló bányászok világában milyen disszonánsán, hazugul hangzott a kereskedelmi iskola évkönyvének mondatsora az 1943—1944-es tanévről: „Nemzeti érzésében tiszta tanulóifjúságunk tekintetében kisugárzik a vágy, a lelkesedés, mielőbb résztvenni a küzdelemben, ahol apáik és testvéreik vannak...", és minderre a kancsal rím: „A tanítást november 3-án kezdtük és április 1-én végeztük be ... Beiratkozások később közlendő napokon lesznek, évnyitás: később megállapítandó napon reggel 8 órakor lesz .. ,"

41 A tanítás még megkezdődött 1944 szeptemberében, de október 29-től kezdve az egész országban szünetelt/'

2 AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMÜVELÉS A Horthy-korszak iskolán kívüli ún. népművelési rendszere szintén szervesen kapcsolódott az ellenforradalmi politika célkitűzéseihez. Az iskolán kívüli népművelés állami szervezetének kiépítéséhez 1922-ben kezdtek hozzá. Az állami irányítás az ifjúsági egyesületektől a népkönyvtárak keretében folyó népművelési tevékenységen át az írástudatlanok oktatásáig a legkülönbözőbb közművelődési területekre terjedt ki. Az iskolán kívüli népművelési feladatok összehangolása érdekében létrehozták az Iskolánkívüli Népművelési