Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

nősen a falus: lakosságot. A parasztság pénzbevételének elapadása, az alacsony eladási árak, az értékesítési lehetőségek megnehezülése s a rossz terméseredmények szinte megbénították a falvak életét. E tényezők együttes hatásaként a falusiak — a szegényparasztok, kis- és középparasztok, gazdagparasztok, bérlők, kiskereskedők és kisiparosok szinte egyaránt — fizetésképtelenné váltak. 1930-tól kezdődően sorra jelennek meg árverési hirdetmények Nógrád és Hont vármegye hivatalos lapjában, a Nógrádi Hírlapban, és a már többször idézett Munkában. A Munka 1932. február 5-i számában pl. ez olvasható: „Gyurcsó Imre és t.sai Garáb község határában fekvő erdejéből 30 kat. hold cserhántásra alkalmas tölgyerdő, nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatik". A lap 1933. február 23-i száma Pál Ferenc karancskeszi lakos beltelek-ingatlanának és házának elárverezéséről írt. Az 1933. március 25-i szám hirdetési rovata pedig arról értesíti olvasóit, hogy Ihracska Pál és neje, Mustó Piros, továbbá özvegy Cseman Istvánné nagybárkányi lakosok rétjét és szántóföldjét lefoglalták.

38 Az 1929—1933-as években a növekvő számú árverések kisebb hányada — főleg 1930—1932-ben, de a válság utolsó évében is (sőt előfordult még 1934-ben is — M. P.) — a nagygazdák, mezőgazdasági bérlők, cséplőgép- és traktortulajdonosok körét érintette, akiken az esetek többségében a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt., illetve a nagyobb földbirtokosok hajtották be követeléseiket, erdőbirtokaik, szántóföldjeik és a cséplőgépek, traktorok elárverezése útján.

39 Jelentős számú kiskereskedő és magániparos is tönkrement. A kisbirtokosok, kiskereskedők, kisiparosok fő hitelezői a helyi földbirtokosokon kívül a salgótarjáni hitelszövetkezet és a balassagyarmati bank voltak/

10 A náluk lefoglalt tárgyak között az üzleti berendezések mellett a rádió és különböző bútorok szerepeltek elsősorban.

41 A kisbirtokosok földtulajdonának „dobraverése" szintén 1929-ben gyorsult meg, és 1932—1933-ra vált a leggyakoribbá. Az árverezések során cserélt gazdát többek közölt Pokorny Károly és Pokorny Károlyné mátraverebélyi lakosok tulajdonában levő és a község határában fekvő ház, udvar, kert szántó és rét. Gyurkó János mátraszőllősi, Orosz Károly barnai lakos rétje és szántóföldje ugyancsak árverés alá került. Horváth Béla és neje Király Piroska ságujfalusi lakosok lakóháza és egyéb ingatlana is ugyancsak dobra került.

42 A községi elöljáróságok a gazdasági válság ideje alatt egyre több esetben jártak el köztartozások, illetékhátralékok miatt. A megye hivatalos lapjának 1932—1933. évi számaiban havonta 5—6 községi elöljáróság hirdetményét ismerteti közadók és illetékek be nem fizetése miatti árverésekről.

43 Az 1933. szeptemberi megyei hivatalos közlemény szerint Hollókő községben a hatóságok lefoglalt teheneket, borjakat, sertéseket, libákat, búzát és rozsot, vegyes takarmányt, tűzifát, sertésolat, vánkosokat és egyéb ingóságokat árvereztettek el. Nagylóc községben teheneket, borjakat, ökröket, sertéseket, juhokat, libákat, gabonát és vegyes takarmányt, csizmákat, deszkát, tűzifát, szalmát, kerékpárokat, párnákat, kocsit, sertésólat és egyéb ingóságokat „vertek dobra".

44