Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

A versenyképesség fokozása érdekében a gyár a termelés racionalizálásával is próbálkozott. A termelési programban a központi helyet a kályha- és tűz­helygyártás foglalta el, de a tűzhelypiac idény jellegéből következően időközön­ként a felszabaduló kapacitást különböző háztartási cikkek gyártásával kötötte le. Árra törekedett, hogy az egyes árufajtáknál bevezethesse a szalagszerű ter­melést. A racionalizálási programot azonban mindenekelőtt a munkásság síny­lette meg. A foglalkoztatottak több, mint 40%-a akkordbérben dolgozott, s így a gyártási költségek további redukálása érdekében 1926-ban bevezetett 10%-os akkordbér-csökkentés jelentős munkásrétegeket érintett. 135 A Budapest Salgótarján Gépgyár és Vasöntő Rt. (továbbiakban Budapest —Salgótarjáni Rt. — M. P.) üzletpolitikájában is fontos helyet kapott a kar­tellizálási törekvés. Az ország vasfeldolgozó iparában közel 100 kis- és közép­üzem működött, amelyre ránehezedett a nagyvállalatok konkurrenciája. A Bu­dapest—Salgótarjáni Rt., mint az egyik legjelentősebb középüzem, kartellizá­lási törekvésével egyrészt előnyöket kívánt szerezni a nálánál kisebb vállala­tokkal szemben, másrészt védelmei akart biztosítani magának a Weiss Man­fréd gyárral folytatott versenyben. A vállalatot érintő első kartell-megállapodás az 1925-ben aláírt „kereske­delmi öntvény" kartell volt (kereskedelemben forgalomba hozandó cikkek — M. P.). A kartell megállapította a minimális árakat és felosztotta a belső pia­cot. A kartell résztvevői a következő kvótális felosztást fogadták el: ,3(i A kereskedelmi önt vény kartell rendkívül fontos volt a vállalat számára. Jól tudta ezt a WM is, ezért hamarosan módosításokat követelt, és később is — a kartell-megállapodás meghosszabbításakor — mindig újabb és újabb követelésekkel állt elő. A WM feltételként szabta meg, hogy egyidejűleg lépjenek kartellbe a karikás kályhák, lefolyó csövek és vasalók értékesítése terén, ugyanakkor a kereskedelmi öntvénykartellből néhány gyárat eleve ki akart hagyni, hogy a kvóta minél kevesebb cég között kerüljön felosztásra. 1928-ban a kartell-szerződés által előírt napon — előzetes megállapodás elle­nére — a WM képviselői kijelentették, hogy nem vesznek részt a kartellben. Kiderült, hogy időközben a kereskedelmi öntvények árát leszállították és sok olyan rendelést vettek fel, amely ellentmondott a kartell kvótái megállapodá­sának. L37 A WM által diktált feltételek közé tartozott az is, hogy vezessék be egy­idejűleg a gyártási tilalmat, vagyis hogy a kartell-szerződés érvényességének A vállalat megnevezése %-os arány Budapest Salgótarjáni Rt. Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. Oetl Antal Rt. Bódenlósz Vasöntöde, Vác Pohl Ede és Fiai, Szombathely 28 28 18 18 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom