Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

Az illegális KMP az 1939-es és 1940-es években lényegében országosan is újjászerveződött és egyre inkább hallatta szavát. A párt Nógrád megyei helyi sejtjeiben — • a szigorú konspirációs szabályok betartása mellett is — bizonyos mértékben növelték a párttagok számát. A megye illegális párttagjainak közel 25%-a 1939 után lépett be a KMP-be. A párt közel 200 tagja a megye különböző részein — de zömmel a salgótarjáni medencében — hozzávetőlegesen 57 sejtbe volt szervezve. A kommunisták az illegális munka mellett felhasználták az SZDP és a szakszervezetek által adott legális lehetőségeket is. 1938-ban a bányászszakszervezetnek kilenc helyi csoportja működött 366 taggal. Valamennyi csoport a nagyobb bányásztelepüléseken tevékenykedett, így: Salgótarjánban, Zagyvapálfalván, Baglyasalján, Bocsárlapujtőn, Karancsalján, Kazáron, Vizsláson, Kist erényén és Nagybátonyban. A salgótarjáni csoport elnöke — a háború idején — Hermán Ferenc volt, aki nagy felelősséggel látta el teendőit.

3 A szélsőjobboldal előretörése nagymértékben megnehezítette a kommunistáknak a szakszervezetekben végzett munkáját. Mindenekelőtt a politikai kérdéseket kellett megmagyarázni a szakszervezeti tagságnak, ós egyúttal leleplezni a nyilasok nemzet- és munkásellenes tevékenységét. Azt kellett a munkássággal megértetni — Neuschel János nyugdíjas bányász szavaival élve —, hogy nincs külön út, csak egyetlen út van, s ez a proletárok nemzetközi összefogása, amelyhez a szakszervezeti mozgalmon keresztül lehet eljutni, amelyen minden jó szándékú, becsületes munkásembernek haladnia kell. A KMP 1941-ben a szovjetellenes háborúba való belépés után fő jelszóként a háborúból való kilépést és a hitleri Németországgal való szakítást hirdette meg. Az illegális szervezetekben és a legálisan működő baloldali ellenzéki pártok balszárnyán, valamint a szakszervezetekben a megyében is jelentős munka folyt az antifasiszta, függetlenségi mozgalom megteremtése érdekében. A párt által indított országos mozgalmak jó hatással voltak a megye munkásmozgalmára is. A szélesedő felvilágosító munka, a röplap-szórás, a termelőmunka fékezése és az elégedetlenség szítása egyre hatékonyabbá vált. Eljutott a megyébe az illegálisan kiadott és terjesztett „Szabad Nép" is, amely nagy szolgálatot tett a dolgozó tömegek politikai felvilágosításában. Az 1942-es letartóztatási hullám azonban Nógrád megyét sem kerülte el A letartóztatások, őrizetbe vételek és internálások következtében a KMP megyei szervezetei is súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezzel az újjászerveződött és szemmel láthatóan megerősödött illegális kommunista mozgalom tevékenysége is meggyengült, sőt egyes helyeken átmenetileg teljesen megbénult. A KMP-ra mért súlyos csapással egyidejűleg a kormányzat — a szélsőjobbodal támogatását is élvezve — megpróbálta a szakszervezeti mozgalmat is szétzilálni. Ez a kísérlet azonban alapjában véve kudarcot vallott. 1943-ban a bányászszakszervezetben választásokat tartottak, s a szovjet hadsereg katonai sikereit, elsősorban a sztálingrádi fordulatot igyekeztek a kommunisták felhasználni arra, hogy megerősítsék a szakszervezeti mozgalmat. A szakszervezet kazán csoportjának közgyűlésén a résztvevők nem kis elégtétellel állapíthatták meg. hogy a csoport ellen tudott állni a szakszervezetellenes nyomásnak, és a tagság végig