Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

A második világháború évei (1939—1944)

1943-ban elrendelték a heti háromszori hústalan napot. A megye azonban még így sem tudott eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének. Az alispán intézkedése alapján a járásokban a parasztoktól egymás után vitték el a marhát, a zsírt, a búzát és a szénát. Az egy főre jutó évi élelmiszerfogyasztás állandóan csökkent, amit az alábbi táblázat is mutat:

135 Országos Megyei Az élelmiszer Mennyiségi átlag megnevezése egység *

y s 1938 1940 1944 Liszt kg 147 91) 70 Állat és növény Zsír kg 17 13 7 Hús kg 33 22 11 Cukor kg 11 6 4 Tej ltter 102 82 50 Tojás db 50 40 20 A táblázaton világosan kirajzolódik, hogy a háború alatt a minimálisra csökkentették az élelmiszerek mennyiségét. A megye és az ország népe éhezett, de a vasúti szerelvények egymás után szállították Németországba a mezőgazdasági termékeket. Az uradalmak földjén és a kisparaszti parcellákon mind magasabbra csapott az elkeseredés, az elégedetlenség. A Munka c. lap igyekezett megmagyarázni a beszolgáltatás fokozásának szükségességét. Azzal próbálta a népet ámítani, hogy „mi vér nélkül kaptuk vissza szent István birodalmának tekintélyes részét, — így tehát nagyobb kötelességek is hárulnak ránk, mert becsületes szövetségesként támogatnunk kell azokat, akikkel együttműködve akarjuk felépíteni az új világot. Ezek után egészen természetes, hogy felesleges terményeinkből juttatnunk szövetségeseinknek, akik rászorultak erre a támogatásra. Ne zúgolódjék tehát közülünk senki, — ne vegye rossznéven a kormánytól, ha az eddigi nyomon haladva számbaveszi és ellenőrzi élelmezésünk minden cikkét, mert csak így tud a jövőbe nézve kormányozni."

136 A propaganda-hadjáratban nemcsak a kormánypárt, hanem a nyilaskeresztes párt is élen járt, és minden szélsőjobboldali szervezet részt vett. A soviniszta, antikommunista magyarázatok azonban nem csillapították le az egyre hangosabban zúgolódó népet- Mindenki tudta, hogy nincs „felesleges" terményünk. A megye mostoha viszonyok között termelő kisparasztjait szinte tönkretette a beszolgáltatás és a rekvirálás. A Békepárt röplapja a szó szerinti igazságot tárta fel, amikor arról írt, hogy „Az idén új átok szakadt a magyar parasztra, a Jurcsek-féle terménybeszolgáltatási rend".

137 A kisparasztság józanul felmérte, hogy az új beszolgáltatási rendszer, bár az egész mezőgazdaságnak kárt okoz, igazságtalan is: a terhet az ő vállára téve, a nagybirtoknak elő13 Nógrád megye története