Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

A második világháború évei (1939—1944)

nyösebb helyzetet biztosít. A Jurcsek-terv életbe léptetésével a teher a birtoknagyság növekedésének arányában fokozatosan csökkent. Amíg egy 5 holdon aluli gazda holdanként átlag 675 kg búzának megfelelő termékmennyiséget volt köteles beszolgáltatni, addig egy ötezer holdas nagybirtokos holdanként 330 kg-ot.

138 A parasztság kénytelen volt a piacra vihető terményfeleslegének nagyobb részét alacsony áron átadni az államnak. A hatóságok a beszolgáltatást és az adófizetést a legszigorúbban ellenőrizték és sokoldalúan biztosították. Akik a rendelkezéseknek időben nem tettek eleget, vagy egyáltalán nem akarták a beszolgáltatást teljesíteni és az adót rendezni, azokat szigorúan felelősségre vonták. A megyében csaknem 2000 ember ellen indítottak büntető eljárást a kiszabott beszolgáltatás elmulasztása, illetve az adó nem fizetése miatt. Nógrád község adóbeszedési naplója is arról tanúskodik, hogy az adóterheket állandóan fokozták. Amíg 1938-ban 35 115,63 pengőt, 1940-ben 37 970,67 pengőt fizettek adóként, addig 1943-ban az adó már az 1940-es évben befolyt összegnek több mint kétszeresére, 88 969,11 pengőre emelkedett. Ugyanakkor az adóbeszedési naplóban 1943. december 29-től — az 1943. évi zárástól — 1945. április 25ig nincs bejegyzés, tehát feltételezhető, hogy adóbeszedés nem is volt.

139 Nógrád község adófizetése nagyjában jellemző volt az egész megye területére. Az adóbefizetés a legmagasabb szintet 1943-ban érte el, és attól kezdve mindenütt csökkent és sok helyen teljesen megszűnt. Az alispáni hivatal gondoskodott arról is, hogy a paraszt ne őrölhessen a malomban több búzát, mint amennyit a fejadag biztosít. A megye 24 malmában szigorú ellenőrzést gyakoroltak és a tulajdonosokat az őrölt mennyiségről naponta elszámoltatták.

140 Jelentős üzeme volt az élelmiszeriparnak a közel 1000 főt foglalkoztató Selypi Cukorgyár- Termelésének alapanyagát — a répát — a megye mezőgazdasága szolgáltatta. Működött a megyében 5 tejüzem is, ahol a tej egy részét feldolgozták. A megye mezőgazdaságának szerves részeként folyt a fatermelés és az erdőművelés 195 300 kat. holdon. Az épület- és bútorfa mellett jelentős volt a tűzifa kitermelése is. Mivel a hadiüzemek igényt tartottak az ország szenére, a lakosságnak a hiányzó szenet bizonyos mértékig a fakitermelés fokozásával kellett pótolnia. Az 1939—1940-es gazdasági évben 76 912 hektárról összesen 108 416 m

3 faanyagot termeltek ki. Ebből a legjelentősebb volt a 22 213 hektárról termelt 41 212 m

3 akác, a 18 777 hektárról termelt 31 080 m

3 cser és a 31 213 hektárról termelt 21 283 m

3 tölgy. Ezen kívül még 4739 hektárról 14 238 m

3 egyéb fafajtát is termeltek.

141 A termelés az 1941-es esztendőben még tovább nőtt. A későbbi években azonban az állandósult munkaerőhiány a fakitermelést is jelentősen visszavetette. A háború utolsó két évében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban visszaesett a termelés. A nagy munkaerőhiányt a gyermek és női munkaerő alkalmazásával sem tudták ellensúlyozni. A munkaerőhiány mellett azonban nyersanyagban és szállítóeszközben is nagy hiány volt. A dolgozók helyzete