Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

ellensúlyozására a vallásos nevelés kiszélesítését szorgalmazták. Az ellenforradalmi helytörténetírás képviselői közül többen a „kommün" létrejöttének okát a vallásos érzés elhanyagolásában látták.'

1,0

' Még Dzsida József bányamérnök, a nógrádi bányatörténet írója is keserűen jegyzi meg, hogy korábban a bányászok között a vallásos érzés, a hit gyakorlása elterjedt volt, különösen Szt. Prokop kultusza volt jelentős. Ugyanakkor a munkások lelki gondozásával a forradalmak idején senki sem törődött. Pedig a forradalom megmutatta — írja könyvében —, hogy „a legnagyobb kilengések mindenütt ott voltak, ahol a lelki gondozás leghiányosabb volt". Nem véletlen, hogy a forradalmak leverése után a munkaadók siettek az elhanyagolt „munkásnevelés" kérdését újból rendezni, a bányatelepeken kápolnákat, templomokat építeni. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és az acélgyár, valamint őalgóbánya templomépítési, tatarozási és működési költségekre jelentős pénzösszegeket ajánlott fel. Egyedül Salgóbánya 25 000 koronával járult hozzá a fentiekhez. Ugyancsak a munkásság „lelki egyensúlyának" helyreállítását szolgálta az ellenforradalmi sajtótermékek terjesztése, előfizetési kampányok szervezése. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rí és a Rima vezetői a központi és a megyei lapok finanszírozásához is hozzájárultak.

04 Salgóbánya 1920. szeptember 25-én ..Munkásjóléti intézmények" támogatása címen 8750 koronát utalt át a sajtónak. A salgótarjáni helyi sajtónak az ellenforradalmi rendszer teljes időszakában külön támogatást nyújtottak.

35 AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER MEGYEI BERENDEZKEDÉSE ÉS POLITIKÁJA Bethlen István miniszterelnökké történt kinevezésével új szakasz kezdődött a Horthy-rendszer életében. Miután az ellenforradalom véresen, a törvényesség látszatát is mellőzve politikai ellenfeleivel leszámolt, nem volt tovább szüksége a gyorsított eljárásokra, terrorakciókra. A kormányba került politikusok most már „alkotmányosan" érvényesítették a finánctőke és a vele szövetkezett nagybirtokos osztály érdekeit. Nem véletlen, hogy az 1919-ben uralomra jutott ellenforradalmi rendszer konszolidálására Horthy Miklós éppen Bethlen István grófot választotta ki. Bethlen nagy érdemeket szerzett az ellenforradalmi erők megszervezésében, a proletárdiktatúra ellen indított diplomáciai háborúban, a Tanácsköztársaság megdöntésében. Személyes kapcsolatai pedig alkalmasak voltak arra, hogy a földbirtokos osztály mellett az ipari és banktőke, a hivatali bürokrácia támogatását élvezze. Az ország külföldi hitelének helyreállítása is megkövetelte a politikai konszolidációt, amiben csakhamar jelentős szerepet kapott a Bethlen—Peyer-paktum. Bethlentől várták — angol—francia kapcsolatai révén — a csak külföldi hitellel elérhető gazdasági stabilizációt is. A Bethlen-kormány — és az egész ellenforradalmi rendszer — politikai konszolidációja érdekében a vármegyék közigazgatási vezető funkcióit kormányhű emberekkel erősítették meg. Mivel Sztranyavszky Sándor közel állt a 2 Nógrád megye története 17