Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)
Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867—1918)
balassagyarmati megyeház előtt nyoma sem volt a walesi bárdok szellemének, hanem a „vitám et sanguinem" hangulatában tobzódott a birtokos osztály. A király szerényen viselkedett. Megkérdezte, hogy a népviseletbe öltözött emberek kicsodák: „Tótok-e?" A legmagasabb megszólításával tüntette ki a losonci polgármestert megkérdezve: „Rendben van-e a város, építik-e a kaszárnyát?" Legmagasabb szintű kérdései, mint pl. „hány éves, — milyen fiatal, — rend van-e a megyében, — ugyebár rossz volt az idei termés" — valóban királyi bölcsességet árultak el. A Habsburg-ház melletti hűség bizonyítása nem esett nehezére a megyei birtokosságnak. Hol volt már 48 szelleme? A Habsburg-ellenes támadásokat, a negyvennyolcaskodást 1867-től kezdve csak a politikai agitáció fegyvereként használták. 25 1896-ban ünnepelte a megye úri osztálya Magyarország ezeréves fennállását. A millenniumi ünnepségekre az nyomta rá a bélyegét, hogy Magyarországon a magyar népet csak az urak képviselték. Megyei közgyűlési határozattal már 1893-ban létrehozták a Millenniumi Bizottságot az ünnepségek megszervezésére és létesítményekkel történő megörökítésére. Eredetileg 265 ezer forintot szándékoztak a millennium évében felhasználni, mely összeget természetesen az állami egyenes adó után kivetendő megyei pótadó felemelésével óhajtottak fedezni. Végül is 3 százalékos megyei pótadót vetettek ki, és az így befolyt 129 ezer forintból a millenniumi kiállításon palóc házat építtettek, megfestették Nógrád vára visszafoglalását a töröktől. Tervbe vették a megyei monográfia megíratását. A legjelentősebb kiadások a megyei kórház építésére, a losonci hórházi alap növelésére és a megyei múzeum létesítésére megszavazott összegek voltak. A millenniumi ünnepségeket egyébként egyházi segédlettel, a Habsburgok iránti hűség jegyében nagy pompával ünnepelték meg megyeszerte. 26 A birtokos osztály politikai elvtelensége egyébként érdekesen nyilvánult meg a megye hivatalos ünneplésében. Együtt kavargott a császárhűség a negyvennyolcassággal — Rudolf trónörökösnek Stefánia hercegnővel való eljegyzésére üdvözlő felirat, Kossuth Lajos 30 éves születésnapja alkalmával üdvözlés. Rudolf trónörökös halála alkalmával, Erzsébet királynő halálakor gyászgyűlés, részvétfelirat, Kossuth Lajos halálakor vármegyei gyász stb. A megyeháza dísztermében ott függtek egymás mellett gróf Forgách József, gróf Gyürky Ábrahám, Madách Imre, Hajnald Lajos bíboros érsek, gróf Andrássy Gyula, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, gróf Teleki László, I. Ferenc József stb. képei. Megünnepelték a király születésnapját, uralkodásának évfordulóit, március 15ét, október 6-át, a szécsényi országgj'űlés 200. évfordulóját. Az ünneplések e zűrzavaros kavargása az elvtelenség fényes bizonyítéka. 27 A megye politikai életében az első világháború előtt az utolsó jelentős megmozdulás az 1905—1906-os évek „megyei ellenállása" volt. A kiegyezés védelmében az ellenzék obstruálását erőszakosan letörő gróf Tisza István és a szabadelvű párt az 1904-es választásokon vereséget szenvedett, és a függetlenségi jelszavak alatt küzdő ellenzék győzött. Az uralkodó azonban az ellenzék győzelme ellenére nem azok soraiból nevezte ki az új kormányt, hanem báró Fehérváry Gézát, a testőrség volt parancsnokát nevezte ki miniszterel*
