Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az önkényuralom évei (1849—1867)

győzelmünk csak idő kérdése, a durva erőszak csak ephemer győzelmet arathat, az eszme felkel, közvagyonná lesz, melyért első kimondói elvérezének."

27 Az opportunitás elvét — melytől Madách annyira óvott — a megye liberális nemessége 1861-ben még nem tette magáévá. Az 1861-es országgyűlés után azonban nem követte Madách intelmeit, mert az uralkodó osztály félve az elnyomott osztályoktól, a nemzetiségektől, a gazdasági elnyomorodástól, hajlamossá vált a megegyezésre, a függetlenségi elv feladására. A megye birtokos osztálya rádöbbent arra, hogy politikai és gazdasági helyzetét csak a Habsburgházzal való megegyezéssel konszolidálhatja. Az 1860—1861-es időszak utolsó fellobbanása volt 1848-nak. A megye liberális vezetősége, legalábbis szavakban, ekkor még a 48-as álláspontot képviselte. Ugyanakkor azonban ekkor döbbent rá, hogy az új forradalmi erőkkel szemben — a parasztság és a születendő munkásság féken tartására — a függetlenség elvének csorbítása árán is szüksége van az osztrák burzsoázia és a konzervatívok támogatására. A FEUDÁLIS JOBBÁGYFALU FELBOMLÁSA A jobbágyfelszabadítás végrehajtása, a magyar parasztság történetének egyik legjelentősebb eseménye az abszolutizmus idején zajlott le. „Az 1848-as forradalmak sírásói, végrendeletének végrehajtóivá lettek", állapította meg Marx Károly a 60-as években. A győztes feudális uralkodó osztálynak a nagyburzsoáziával szövetségben, felülről a feudalizmusnak tett engedmények árán, a kompromisszumok útján ugyan, de utat kellett nyitni az 1848-ban forradalmi úton megindított polgári fejlődésnek. A megye, de egyúttal a magyar gazdasági-társadalmi viszonyok alakulása szempontjából is, a legjelentősebb lépés e korban a jobbágyság felszabadításának befejezése volt. Az 1848 utáni negyedszázad a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának időszaka. A megye túlnyomó többségében paraszti lakosságának életében döntő változások történtek. Évszázados viszonyokat, szokásokat, életformát, kötöttségeket változtattak meg rövid idő alatt. E forradalmi változást 1348 indította el, de az ellenforradalom hivatalnoki kara fejezte azt be. A jobbágyfelszabadítás minden szakaszára a legkíméletlenebb eszközökkel vívott, legszívósabb osztályharc a jellemző. A cél az egyik oldalon a kizsákmányolást, az uralmi helyzetet biztosító termelőeszközök megtartása, a másik oldalon, a parasztság oldalán az életet jelentő föld megszerzése volt. » A múlt század közepén a megye 182 000-re tehető lakossága kevés kivételtől eltekintve úgyszólván kizárólagosan mezőgazdasággal foglalkozott. A 747 118 kat. hold összterületből 288 245 kat. hold a szántó, 83 761 kat. hold a rét, 78 051 kat. hold a legelő, 237 206 kat. hold erdő, 15 222 kat. hold a szőlőterület, a többi mezőgazdaságilag hasznosíthatatlan volt. Megyénk természeti adottságait Fényes Elek: Magyarország geográfiai leírása c. könyvében a következőképpen mutatta be: ,,A' losonci, szécsényi, balassagyarmati, vadkerti és Zagyva-melléki egyenként 3 négyzetmfdre alig terjedő rónasá-