Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867—1918)

teszt, az visszafeleselt, mire ütlegelni kezdte és dulakodás közben lelőtte a legényt." A Népszava 1892. évi cikke, mely e hírt közölte, ugyanakkor közölte a várható eredményt is, a „felmentést", hiszen Magyarországon kétféle igazság van. E kétféle igazság vitte halálba Legénden Kálnay Zsigmond birtokos egyik nőcselédjét, aki helyzetével elégedetlen lévén, akasztotta fel magát, de ennek jegyében élt szinte középkori sötétségben, mozdulatlanságban a megye több ezer cselédcsaládja.

87 A kapitalista fejlődés azonban még a cselédsorból is kiszorította a cselédek egy részét. A haszonbérbe adott gazdaságok egyre kevesebb cselédet, és helyettük inkább napszámosokat alkalmaztak. A nagybirtokok lassú gépesítése is csökkentette a cselédek számát. 1872-ben még 21 000 cselédet tartottak nyilván, 1911-ben már csak 10 000-et. A cselédek száma tehát ugyanúgy, mint a szegényparasztoké 50%-kal esett a dualizmus időszakában. Döbbenetes, de szomorú valóság, hogy a proletárrá vált szegényparaszt még cselédnek is csak nagy összeköttetéssel tudott elhelyezkedni.

88 A mezőgazdaságban foglalkoztatott napszámosok száma korszakunkban csak jelentéktelen mértékben csökkent, alig ezer munkással alkalmaztak kevesebbet az első világháború előtt, mint a kiegyezés időszakában. A mezőgazdasági munkabéreket megyei viszonylatban állandóan rendkívül alacsony szinten tartotta a nincstelenek serege. A mezőgazdasági béreket vizsgálva tíz év viszonylatában (1878—1888) a következő átlagok állapíthatók meg: Mezőgazdasági naipszámbér Férfi januári, ellátással Férfi januári, ellátás nélkül Női januári, ellátással Női januári, ellátás nélkül Gyermek januári, ellátással Gyermek januári, ellátás nélkül Férfi júliusi, ellátással Férfi júliusi, ellátás nélkül Női júliusi, ellátással Női júliusi, ellátás nélkül Gyermek júliusi, ellátással Gyermek júliusi, ellátás nélkül Minimum Maximum krajcár 12—15 50—60 15—20 70—80 8—10 30—40 12—18 50—60 4— 6 15—25 6—10 25—30 20—30 80—100 30—50 120—150 15—20 60—80 20—40 80—100 8—10 30—40 10—20 50—60 Egy köböl föld kubikosmunkája 2 forint volt. A mezőgazdasági napszámbérek értékeléséhez összehasonlító adatként a megfelelő években egy jó nadrág mellénnyel 8 forintba, egy finomabb téli ruha 16 forintba, egy bunda 38 forintba, egy kg hús 48 krajcárba, egy kg liszt 24 krajcárba, egy liter sör 22—24 krajcárba, egy liter bor 14—22 krajcárba került a kiskereskedőknél.