Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867—1918)

saság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, „Az ember tragédiája", a „Mózes", a „Civilizátor" és számos maradandó mű halhatatlan szerzője. A megye politikai életének kimagasló alakja 1823. január 21-én született Alsósztregován és ugyanitt halt meg 1864. október 5-én. Mikszáth Kálmán, a palócélet nagy ábrázolója, a kor társadalmának mesteri tollú kritikusa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja, 1849. január 16-án született Szklabonyán. Ezt a falut negyven éves írói jubileuma alkalmával Mikszáthfalvának nevezték el. A nagy író 1910. május 28-án halt meg. Bérczy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, 1821ben született Balassagyarmaton, meghalt 1867-ben. Esztétikai tanulmányai közül nagybecsűek „Madách Imre emlékezete", és az irodalmi humorról tartott akadémiai székfoglalója. Irodalmi működésének legmaradandóbb emléke Puskin Anyeginjének művészi fordítása. Lisznyai Damo Kálmán a Tízek Társaságának tagja, 1823-ban született Herencsényben, meghalt 1863-ban. A szabadságharcban huszárként szolgált, őrnagyi rangot nyert, a szabadságharc leverése után közlegénynek sorozták az osztrák császári hadseregbe. Korának nagyon népszerű költője volt. Az 1851-ben megjelent „Palóc dalok" c. gyűjteménye hatezer példányban kelt el. Komjáthy Jenő 1858-ban született Szécsényben, 1895-ben halt meg. Egyetemi tanulmányai után a balassagyarmati polgári iskolánál nyert tanári állást. ,,A Homályból" c. alatt jelentek meg örökbecsű költeményei. A tudományos élet nógrádi művelői közül megemlítjük a következőket: Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1799-ben Videfalván született, meghalt 1873-ban. ö indította meg 1850-ben a Losonc felsegélyezésére irányuló mozgalmat, melynek eredményeképpen a losonci könyvtár újraépült. Kubinyi Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Magyar Földtani Társulat elnöke, geológiai író. 1796-ban született Videfalván, meghalt 1874-ben. 1833-ban, 1843-bah és 1847-ben Nógrád megye reformországgyűlési követe. A szabadságharc után kilencévi várfogságra ítélték. 1861-ben a megye határozati pártjának vezetője, országgyűlési képviselő. Tudományos érdemeiért az Akadémia előbb levelező, majd tiszteletbeli tagjának választotta, és 1870-ig a Matematikai és Természettudományi Bizottság elnöke volt. Nagy Iván történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1824-ben született Balassagyarmaton, meghalt 1898-ban Horpácson. A szabadságharcban mint honvéd vett részt és főhadnagyi rangot ért el. A megye tudományos életének jelentős képviselője, a megyei múzeum gondolatának felvetője és elindítója. Tizenhárom kötetes nagy munkája „Magyarország családai címerekkel és leszármazási táblákkal", továbbá „Nógrád megye története". Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nőnevelés előharcosa, az Országos Nőképző Egyesület és az első továbbképző leányiskola megalapítója. 1815-ben született Láziban, meghalt 1895-ben. Bereczky Máté pomológus 1824ben született Romhányban, meghalt 1895-ben. Részt vett a szabadságharcban. Legjelentősebb műve „A gyümölcsészeti vázlatok", nyolcszáz gyümölcsfa leírását készítette el. Borbás Vince botanikus, egyetemi tanár. A magyar növényföldrajzi kutatás kezdeményezője. 1844-ben született Litkén, meghalt 1905-ben.