Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei

Mikszáth így fog fejlődni, kitűnő, beszély író lesz belőle."

26 Önképzőkörben tevékenysége is bizonyítja tehát, hogy a második félévben is ott volt Mikszáth Selmecen, rendszeresen látogatta az üléseket, és szép sikereket ért el. Talán már akkor érezte, mi az ő küldetése, s tán. emiatt is hanyagolta a tanulást. A következő tanévben újra a hetedik osztályban találjuk Mikszáthot. Ennek bizonyítéka a számunkra oly fontos további dokumentumok, a Rejtő-emlégette nyomtatott Értesítés és anyakönyvmásolat, illetve az 1864/65-ös tanévről szóló Tudósítás, melyet ugyancsak a selmeci le27 véltárban vehettem kézbe. A második selmeci év Mikszáthra vonatkozó adatait Rejtő az érdemjegyekkel együtt először a kritikai kiadás 38. kötetében közölte.

28 Ezzel kapcsolatban lenne néhány észrevételünk: Rejtő mindössze 12 tantárgyat sorol fel tanulmányában. A Tudósítás ennél jóval többet tartalmaz. Rejtőnél az első helyen a hittan áll, melyből - mint jelzi - Mikszáth az első és második félévben is kielégítőt kapott. A Tudósítás két diszciplínát tüntet fel: A hittant, melyet a tanulók az első félévben tanultak és az erkölcstant, ami a második félév tantárgya volt. Második tantárgyként Rejtő Tacitus és Horatius „emlékelése magyarázatát" jegyzi. Itt valójában megint csak két tantárgyról van szó. Olyan két tárgyról, amely mindkét félévben külön-külön volt osztályozva. A görög nyelvnél Rejtő egy diszciplínaként tünteti fel Homérosz Iliászát és Démoszthenészt. Ám az első félévben mindkét tárgyból külön-külön jegyet kaptak a tanulók, év végén pedig egyet. Nem pontos az algebra és geometria feltüntetése sem. Az egyiket ugyanis az első, a másikat a második félévben tanulták Selmecen abban az évben. Kimaradt a tantárgyak felsorolásából a „tót nyelv" és a „tót dolgozatok". Igaz, ezt csak egy tanuló tanulta, de szerepelt a tárgyak közt. A kézírásos Tudósítás egyes tantárgyaknál több érdemjegyet is feltüntet. Az első valószínűleg az első negyedévre, a másik a félévre utal. A rubrika alsó részén található jegy a második félév eredménye. Mi csak a félévi és év végi érdemjegyeket közöljük. (Lásd a 4. sz. táblázatot a Függelékben.) Ha egyes tantárgyakban elért eredményét összevetjük előző évi előmenetelével, megállapíthatjuk, hogy - bár általános előmenetele most is csak „alig kielégítő" volt - sokat javított. A hármasokon és az alig kielégítőn kívül már kitűnő és dicséretes jegyei is voltak. Jobb eredményt ért el például német nyelvből, magyar irodalomból, „magyar irály"-ból és algebrából. Német dolgozatai már kielégítők, a magyarok pedig kitűnőek. Algebrából, melyből az előző évben elégtelent kapott, most két fokozattal jobb, kielégítő eredményt ért el. Az osztály tanulmányi átlagától az övé sem tért el különösebben. Hisz a húsz tanuló közül csak háromnak volt az átlagos előmenetele kitűnő, háromnak dicséretes, ötnek kielégítő, nyolcnak pedig alig kielégítő. Egy tanuló, a palásti Murányi Miklós „osztályismétlésre utaltatott". 26. Uo. 292. p. 27. Tudósítás a selmeczi ágost. hitv. evang. kerületi Lyceum tanuló ifjúságáról, különösen a Vir

lk és VIir

lk osztály növendékeinek osztályzata az 1864/5"'

k tanév I"

so és H"

lk feléről. 28. Rejtő 1. 1985. 269. p.