Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei

Mikszáth mulasztott óráinak száma ebben az évben is magas volt. Az első félév­ben 40 igazolt és 15 igazolatlan órát, a másodikban pedig 20 igazoltat és 16 igazo­latlant hiányzott. Ennyi mulasztott órája csak Valach Mihálynak és Richter Gábor­nak volt az osztályban. Az előző év folyamán összesen 33, az utóbbi 89 órát hiány­zott. Rajta kívül igazolatlan órája is csak három diáknak volt: Richter Gábornak összesen 21, Wagner Vilibaldnak 13, Dubraviczky Lászlónak pedig 9. Az alábbiak­ban a 20 diák személyi adatait közlöm. (Lásd az 5. sz. táblázatot a Függelékben.) A fentiekből jól kivehető, hogy a tanulók bár zömmel evangélikusok voltak, azért más vallásúak is látogatták ezt az osztályt. A felekezeti tabló az előző évhez viszonyítva most egy izraelitával bővült. Viszont nincs a tanulók közt református. Azt is megfigyelhetjük, hogy a diákok legtöbbje városi (Selmecbánya, Beszter­cebánya, Bakabánya, Buda, Rákoskeresztúr), csupán néhánynak van - köztük Mik­száthnak is - az állandó lakhelye falun. A szülők társadalmi állását figyelembe véve Mikszáth - bár apját közbirtokosnak jegyzik - inkább a vékonyabb pénzű diákok közé tartozhatott. Szülőmegyéjéből még hárman tanultak az osztályban. A líceumi önképzőkörben is tovább folytatta a munkát 1864 szeptemberétől. E hó 24-én a Képzeletem újra című művével „aratott sikert". Versét méltónak találták arra, hogy „érdemkönyvbe irattassék." 1865. február 11-én mutatta be Az öreg ne­mes című költeményét, amely szintén érdemkönyvi beírásra ajáltatott. Május 27-én Az én Gyuri bácsim című humoreszkjét olvasta fel, s amint Pesthy írja: ezzel „az egész kört felvidámítá". Ezt a művét később kiadott köteteiben is megtaláljuk. Mikszátnak egyéb megbízásai is voltak a körben: előbb aijegyző, majd főjegyző és könyvtáros volt, s szerkesztette a Korányt is. Az egyes tisztségviselők feladatait az Alapszabály rögzítette. A főjegyző például „történethíven" jegyezte a körben tár­gyalt ügyeket, kijelölte szavalásra a tagokat, intézte a levelezést stb. 29 Mikszáth önképzőköri pályája tehát felfelé ívelt. S talán azt is érezte ugyanakkor, hogy - ha általános tanulmányi eredményei gyengébbek is, mint sok diáktársáé ­írói-alkotói tehetsége tökéletesebb, mint önképzőköri társaié. S amint Pesthy István soraiból is kitűnik, Mikszáth humora már Selmecen bontakozott. Szellemessége, fantáziája ugyanakkor nem csak az írásokban nyilvánult meg sikeresen, hanem más cselekedeteiben is, olykor megbotránkoztatóan. Scholz Vilmos, aki oly szépen írt róla, később azért fedte őt meg, mert Bródy Zsigmondnak egy dolgozatot készített, amit Bródy mint sajátját fel is olvasott a körben. Az ilyen cselekedetet többször is megismételte Mikszáth, sőt azt is megtette, hogy ismert költő művét olvastatta fel másokkal, mint saját alkotását. Mikszáth közben nagyokat derült cselekedetein, különösen azon mulatott jót, hogy eminens tanulók alapvető műveket nem ismertek fel, s hagyták magukat félrevezetni. A nyolcadik osztályt az 1865/66-os tanévben végezte Mikszáth. Most is húszan voltak az osztályban, de az új névsorban a volt hetedikesek közül már nem szerepel 29. A selmeci magyar irodalmi társaságnak az 1864-dik és 1865-dik évben megújított alapszabályai. (Selmeci Evang. Egyház Levéltára.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom