Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Reiter László: „Nógrád a Köz Ügyért". Források a vármegyeháza történetéhez
NAGY IVÁN TÖRTÉNETI KÖR ÉVKÖNYV 1996 Reiter László „NÓGRÁD A KÖZ ÜGYÉRT" Források a vármegyeháza történetéhez A korábbi évszázadokban, egészen az 1600-as évekig a megyék, így Nógrád megye is különböző helységekben tartották megyegyűléseiket, melyről a fennmaradt jegyzőkönyvek is tanúskodnak. A megye nemesei a töröktől való félelemtől vezetve gyakran változtatták gyűléseik színhelyét, melyeket Gyarmaton, Füleken, Szécsényben, Hollókőn, Szügyben tartottak, sőt több alkalommal a biztonságosabbnak ítélt szomszéd megyei Zólyomban és Besztercebányán is. Állandó székháza még ekkor nem volt a megyének és így a nemesi kúriák, udvarházak, vagy épen a meglévő ép várak adtak otthont a több napig is eltartó megyegyüléseknek. A 18. század második felében ezek egyre több alkalommal kerültek sorra Szügyben. Eredeti elképzelések szerint Balassagyarmaton épült volna fel egy székház, de mivel a város földesurai gyakran vitáztak egymással, a megye hatósága nem látta biztosítottnak azt, hogy tőlük békességgel egy telket szerezzen, mely alkalmas volna arra, hogy azon felépüljön a vármegyeháza. Ezért döntöttek a szomszédos, 5 kilométerre lévő Szügy mellett. 1 Itt épült fel Nógrád vármegye első székháza 1763-ban. Egy évtized múltán az egyik megyegyűlésen megállapították, hogy az ide helyezett levéltári anyag veszélynek van kitéve a nedvesség és a falak romlása következtében. 2 A két nagyobb és több kisebb épületből álló megyeháza egyébként is már szűknek bizonyult, a gyűlésterem nem tudta befogadni a megjelenteket és ha népesebb közgyűlésre került sor, akkor azt az egyik kocsiszínben, vagy a tágasabb udvaron tartották. Ezen körülmények hatására döntöttek úgy, hogy a megye új székhelye Balassagyarmat legyen." Mivel időközben a II. József-féle rendszer két részre, a közigazgatásra és törvénykezésre osztotta a megye hatóságát, lehetővé vált, hogy két lépésben történjék meg a megyeháza áttelepülése. A kiszemelt épület egyébként kaszárnya céljára épült 1753-ban, de azt II. József parancsára kiürítették. Először a közigazgatási hivatalok jöttek át a levéltári anyaggal együtt. 1. Nógrád Megyei Levéltár. Nógrád vármegye közgyűlési jegyzökönyvei. (Továbbiakban: NML Nm. kgy. jkv.) 1731. október 22. 196. p. 2. NML Nm. kgy. jkv. 1774. október 12. 179-180. p. 3. Nógrád megyei Múzeumi füzetek 17. sz. Salgótarján, 1969. 11. p.
