Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

selői még néhány hajdút is, a nagy lakomáknál néha még az udvari cselédség is besegített. - Minden módosabb polgári háztartásban is volt szolga, szobalány, komorna, mert szégyen volt, ha az asztalnál a háziasszony szolgált volna fel. A szobalányon kívül a magyar háztartásban feltétlenül szükséges a szakácsnő, mert ez is lealázó volt a háziasszonyra nézve. O csak a befőzéssel, a gyümölcs eltevésével foglalkozott, aminek viszont mestere volt. A nagyobb háztartásokban, hol gyerekek vannak, dajka, is volt, és udvari cselédség a durva munkákra. Ide az udvari cselédséghez tartozik még a kocsis, aki a ház urát szállítja és nagyobb tiszteletben tartják, mint az udvari cselédséget. Az udvari cselédség a szántóvetőkből és a béresekből áll, akik a lovakat, teheneket stb. ellátták. Ezek mellett asszonyok is vannak, kik az élettársuk nem esküdtek meg, szabadok és szabad akartukból együtt élnek Balassagyarmaton az ilyen házasság a szegények között ugyanannyi van, mint a megesküdt házasság törvényében. Vannak, akik példásan élnek együtt, megöregszenek együtt, de vannak olyanok is nem jönnek ki egymással, akik szétválnak. A férfi keres magának újabb szeretőt, a nő meg másik urat. Ha gyermekeik vannak, vagy elosztják őket, vagy a férfinél maradnak, de ha látja az anya, hogy rosszul bánik a gyerekekkel és neki jobb ura van, a gyerekeket magához veszi. Az ilyen viszályok ritkábbak, az a szokás, hogy békességben élnek együtt, mintha meg lennének esküdve és az egyszerű nép úgy tiszteli, úgy tartja az ilyen asszonyt mintha megesküdtek volna vele, pláne ha a gyerekeket ellátja. Ha az ilyen asszony férje szolgáló, az asszony mellette él az udvarban a gyerekekkel és mind együtt élnek. Az urak a cselédeknek ezt meg is engedik, lakást is adnak nekik, hogy legyen munkás a háznál, aki a sürgős munkáknál mindjárt kéznél van, és nem kell drága pénzért munkást felvenni, mert nem is igen kapni. Amíg a férfi a szolga, az asszony sem mehet máshová pénzért dolgozni, még ha többet is fizetnének. Nyáron a kaszálás, az aratás s hasonló munkáknál, idején ugyanolyan bért kapnak, mintha másnak fizetnék ki. Ha a ház körül sok a munka a feleségnek, gyerekeknek ha képesek, segíteniük kell, ezért élelmet kapnak. Ha nincs sok munka, a saját dolgukat végezhetik. Némely régi polgári háznál a gazda a cselédekkel ősi mód szerint - patriarchálisán - él, a cselédek gyerekeiről úgy gondoskodik, mint a sajátjairól. A cselédek általában konvencióban (megegyezés szerint) dolgoznak. Az udvari cselédség gabonát, zsiradékot és krumplifoldet kap és kendert, a fizetés 20-40 arany. A szakácsnő és házi szolgálók a gabona helyett hetente nagy vekni kenyeret kapnak, amit el is adnak, mert jóllakásig kapnak étkezést. Fizetésük 28-40 arany, kivéve a szakácsnőt, kinek 60-70 aranya van. A fizetésen kívül kapnak még két inget, kötényt és csizmát. Az összes cselédség még vásárpénzt is kap. A fizetés attól függ, hogy az uraság jóakaratából mennyit ad. Jól fizetik a cselédeket Magyarországon, ritkán rosszul. A cselédség általában szlovák, a közeli községekből, vagy a távolabbi megyékből.