Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

vei hajtsa el a madarakat; nekik is ízlenek az édes bogyók. Hetente ezért a gazdáitól egy kenyeret kap és az őrzés végén gabonát. A szőlőskertek a hegyek lejtőin vannak vagy sorban vagy szétszórtan telepítve, élő kerítéssel vagy úttal elválasztva egy­mástól. A szőlő között gyümölcsfák és zöldségek vannak ültetve. A szőlőskertek elején van a borospincék 19 ; némelyeknél még előtér is van, ahol a szürethez szüksé­ges szerszámokat tartják és itt ülnek a gazdák, mikor vasárnap kijönnek a pincéjük­be. Némely borospince fölött ház is van (borház), amelyben a vendégek részére szo­ba van berendezve, ennek előterében van a tűzhely és a présház. A borház bejárata vagy kívül van vagy az előtérben. Az utolsó földműves ünnepség, általában október­ben, A szüret A szüretre a hrussói hegyvidékről főleg nők jönnek, az úgynevezett krekácsok, fiatal asszonyok és kislányok, akik különleges viseletet hordanak; valamennyien fehér vá­szon szoknyát és nagyon rövid kék kötényt; a lányoké elől piros fonallal van kihí­mezve. De vasárnap mind fehér kötényt viselnek, hasonlóan kihímezve. A szoknyá­juk alatt hosszú ing van, az ujjatlan ing vastag vászonból, rásimul a testükre, ezen pedig csak a derékig érő ingecske van vékony vászonból. A vasárnapi pamutból van (gyapot) könyékig érő ujjakkal, a vállán az ingujj szélénél és a nyaknál piros-kékkel kivarrva. A derekukon színes gyapjúöv van, amiről hátul és oldalt színes pántlikák lógnak. Az inget nem dugják be az övbe, hanem szabadon lebeg. A nyakában mind­egyiknek fekete zsinór van, elől csokorba kötve. Az asszonyok már nem viselik a vékony pruszlikot, helyette az ujjatlan mentécskét (ujjatlan lajbi) vesznek fel és nincs annyi szalag az övükben. A lányok a hajukat varkocsba fonják, szalagokat tesznek bele és hátul hagyják lógni. A templomba menet pártát hordanak, a vállukon fehér 20 vállkendő , aminek a széle piros hímzésű. - A lányok cipőt viselnek, az asszonyok cipőt és kapcát 21 . Az asszonyok haja simán hátra van fésülve és kis fehér főkö­tőcskével letakarva, mely a fél fejét sem takarja be. Homlokukon fehér szalag van, hátul megkötve. Télre a fejükre nagykendőt vesznek a testükre meg bundát. A lá­nyok nem túl nagyok, csinosak (szép növésűek és testűek), de hamar megöregsze­nek. Oka részben a nehéz munka, részben a korai férjhezmenetel. 14-17 éves korú lányokat már férjhez adják a szülők. Ha ennél egy-két évvel idősebb a lány, már „vénkisasszony"-nak nevezik. Viszont 30 éves korukban már vénasszonyok. A szü­retre pénzért fogadják fel őket, mert általában egy napig tart; akinek kevés szőlője van hamar végez, akinek nagyobb és több van az több munkást fogad fel és így ki­egyenlítődnek. Ahogy a gabona és más egyéb betakarítása előtt a hajdúk a városban kihirdetik, hogy melyik nap kezdődik, így történik a szüret előtt is. A megjelölt na­19. De a szlovák sörpincének nevezi. A sklcp kereskedő bolt, ein Gewölbe. 20. A rucník egy különleges kendő, de ezek keskenyek és hosszúak mint a rucník. 21. Hosszú, fehér talppal ellátott harisnyák, durva gyapjúból varrják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom