Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei

gyola kidolgozását, a szavallat kellő be nem tartását". A csalást és hamisítást szintén bűntették. így rendelkezett az alapszabály: „Az egyenes munkakiírás, vagy mások eleme szüleményéveli fíttogtatás, úgy szintén a munkán bárki más által tett javítás, a jegyzőkönyvi kemény megrováson kívül 1 osztrák értékű forinttal büntettessék."

33 Fennmaradt a Társaság Törvénykönyvének töredéke is, melybe többek közt minden tag sajátkezűleg írta be a nevét s azt, hogy az évi tagdíjat kifizette. A „munkáló és olvasó" tag az alapszabály értelmében „köteleztetett mindjárt az év elején letenni az 1 osztrák forintot, mint egész évi járadékot". Az 1865/66<)s tanévben a Társaságnak 68 bejegyzett tagja volt. Mikszáth ötvenharmadikként írta be a nevét a könyvbe. Az Észrevételek rovatban neve mellett ott áll a bejegyzés: „Kirekesztetett". Az alábbiakban közöljük a kör tagjainak teljes névsorát, jelölve az osztályt is, valamint a további adatokat. (Lásd a 7. sz. táblázatot a Függelékben.) Végül ejtsünk néhány szót az 1860-as évekbeli selmeci líceumról, illetve azokról a tanárokról, akik Mikszáthot tanították. Az iskola struktúráját, annak rendjét 1861ben módosította az evangélikus egyház közgyűlése. A szabadságharc leverése után a bécsi császári minisztérium rendelkezett a magyarországi iskolák felett is. Leo Thun vallás- és közoktatásügyi miniszter 1849. október 9-én írta alá a magyar tanügy további sorsáról intézkedő rendelkezést. 1849. őszén jelent meg a középszintű oktatás új rendjét megállapító szabályzat Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oestereich címmel.

34 Az Entwurf előírta, hogy a teljes gimnáziumoknak nyolc külön osztályból kell állniuk. Megtarthatták történelmi nevüket (líceum, gimnázium, kollégium), de a gimnáziumi osztályokat a megállapított tervezet szerint kellett megszervezni. A gimnázium két tagozatból: az I-IV. osztályokból álló algimnáziumból és a további négy osztállyal rendelkező teljes gimnáziumból állt. Mikszáth korában Selmecbányán a VII. és a VIII. osztályban a heti órák száma 24-26 volt. Amint Breznyik János gimnáziumi történetében olvassuk: „A növendékek osztályzatának jelzésére 5 fokozat állapíttatott meg: kitűnő, dicséretes, kielégítő, alig kielégítő, elégtelen. (...) Később határoztatott, hogy ki három elégtelent kap, az osztályt ismételni kénytelen."

35 A valláson kívül oktatták a latin és a hellén (görög) nyelvet. Az utóbbit az V. osztálytól heti 4 órában. Tanították továbbá a magyar, a német és a szlovák nyelvet. A német és a szlovák nyelv oktatásánál tekintetbe vették a „helybeli körülményeket". A „reálokból" ezenkívül oktatták a földrajzot, a történelmet, a mennyiségtant, a természetrajzot. A tantárgyak közt szerepelt még a bölcselet, a lélek- és észtan, valamint az etika. Amint Breznyik János írja, a tannyelv a német kormány alatt is a magyar volt. „A tót nyelvet nálunk csak tót születésűek köteleztettek tanulni, de ha a szülék kívánták, fölmentették." - olvassuk Breznyik 33. A selmeci magyar irodalmi társaságnak az 1864-dik és 1865-dik évben megújított alapszabályai. Első fejezet. Büntetések. Kirekesztés. 2. 1. 34. Mészáros I. 1988. 35. Breznyik J. 1889. 259. p.