Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei
könyvében." A VII. és a VIII. osztályban vallástanból oktatták az egyháztörténelmet, különös tekintettel reformáció történetére s az evangélikus egyház fejlődésére. Magyar nyelvből diszciplínaként szerepelt a szónoklattan, valamint a drámai költészet elméleti és gyakorlati ismertetése. Természetesen tanulták a diákok a magyar irodalom történetét is. A heti 5 óra latin keretében megismerkedtek a remekírókkal (Horatius, Ovidius, Vergilius, Cicero, Tacitus stb.), s ugyanezt tették a görög órák keretében is (Szókratész, Homérosz). A VIII. osztályban tett közvizsgán jelenlévő tanárok közt találjuk Breznyik János igazgatót (1815-1897). A kiváló tanár és szakíró többek közt a líceum történetét is feldolgozta. 1842-től volt tanára az intézetnek. Amikor a gimnáziumba megérkezett, az ünnepélyes beiktatón latinul köszöntették őt, „holott ő magyarul fejtegette, hogy a gimnáziumi nevelés alapjául a beállt magyarosodás korszakában is a hellen s latin classicusok tanulmányozását kell tenni, de az épületnek, mely ez alapon emeltetik, magyarnak kellene lennie, azaz a hellen s latin classicusok magyarázata mellett a többi tantárgyakat magyar nyelven előadni." 37 Mikszátnak Breznyik magyar irodalomtörténetet adott elő, „magyar irályt, Homert és Socratest" tanított többek közt. Suhajda Lajos a latin nyelv, a vallás- és erkölcstan tanára volt. Ceglédről jött ide, mert - mint Breznyik írja - „A magyar városban magát nem jól érezte." Egész életében „a tótokhoz szított", cselekedetei „elegendő bizonyságul szolgálnak magyarellenes irányának, melyet, bár óvatosabban, tanárkodása alatt is követett, s hogy a tanulókra nem volt káros befolyással, annak köszönheti, hogy a tanári karban mindig voltak olyanok, kik hatását ellensúlyozták. Különben nagy eszét, bő és alapos ismereteit a bölcsészetben s theológiában, jártasságát a római classicus irodalomban, classicotását a latin nyelvben mindenki ismerte, senki nem vonhatta kétségbe. Aki akart, előadásaiból sokat tanulha"í 8 tott." Scholz Vilmos a német nyelvet és irodalmat, valamint az egyetemes történelmet tanította. Ővele az önképzőkörben is gyakran találkozott Mikszáth. Jezsovics Károly, aki német egyetemeken tanult, a fizikát és a matematikát oktatta. Hrencsik Károly a szlovák nyelvet adta elő. Gretzmacher Gyula a bányaművelés tanára volt az Akadémián; a gimnáziumban a mennyiségtant tanította. Händel Vilmos az esztétika szakembere volt. Mikszáth tehát abban a „sárgára meszelt" líceumban végezte a VII. és a VIII. osztályt, amelynek Petőfi is diákja volt. Boleman István igazgatósága alatt döntöttek arról, hogy a régi épületet lebontják, s helyébe egy emeleteset építenek. 1827-ben el is kezdték a munkálatokat, s nemsokára kész lett az első emelet. Akkor úgy határoztak, hogy az iskolát tovább építik, kétemeletesre. 1828-ra felépült az iskola északi része, 1830-ra pedig a homlokzati rész is elkészült. 36. Breznyik J. 1889. 370. p. 37. Uo. 317. p. 38. Uo. 322. p.
