Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

Az uralkodó, I. Lipót 1703. augusztus elején hozta meg a határozatot, hogy a felső-magyarországi részeken ötszáz magyar lovast és háromszáz magyar katonát szerel fel a kurucok ellen. A Haditanács augusztus 6-án ér­tesítette gr. Koháry Istvánt,30 hogy megbízza a lovasok és hajdúk verbuválá­sának megszervezésével Nógrád, Heves és Hont megyékben, egyúttal a má­sik császárhű főtiszt, Gombos Imre „generalis campi vigiliarum praefectus" - vagyis altábornagy - Kassa és Ónod környékén, illetve Abaújvár és Bor­sod vármegyék területére kapott megbízást. Koháry a budai, Gombos a kas­sai főhadipénztárhoz lett utasítva, hogy felvegyék a toborzáshoz szükséges pénzutalványokat. A lovasok foglalópénzéül 6 tallért, a hajdúkéhoz pedig 3 tallért utalt ki a Haditanács, míg a zsold - a kenyéren és zabon kívül - havi 3, a gyalogosoknál pedig 2 forintot kóstált. A befogott katonák családját és házát mentesítették a bekvártélyozás alól. Koháry még Bécsből kezdett hozzá vállalt feladata megoldásához. Au­gusztus 8-án levélben utasította a parancsnoksága alatt szolgált tisztjeit a to­borzás megkezdésére.31 így Ebeczky Imre lévai vicekapitány Zselíz helység­ből írt levelében32 válaszolt Kohárynak, őszintén megírva, hogy a verbuvá­láshoz már nem könnyű hozzákezdeni, mert „tudja azt Nagyságod maga is, hogy az katonaság ellovatlanodott és elfegyvertelenedett", és a 6 tallérral nem tudnak egy lovas katonát kiállítani. Mindazonáltal öccsével, Istvánnal együtt igyekezni fognak, a hajdúk félfogadására pedig Török Istvánt, aki Eger ostromakor „dicséretesen viselte magát", kérték fel. A Szécsényben élő Réthey Ferenc is vette Koháry megbízását katonák és hajdúk fogadására, és így válaszolt:33 „Köszönöm N(agysá)god hozzám való úri gratiaját, és N(agysá)god botja s szárnyai alatt kész vagyok kapitányságot viselnem s az mennyi lehet katonát és hajdút fogadnom, csak N(agysá)god azoknak fogadására méltóztassék pénzt küldeni, avagy rendelni, mert enél- kül semmiben meg nem indulhatok. Katonát is most nehéz fogni, mert ki arra való volna, fegyvertelen s paripátlan, úgyszintén az hajdúknak való alkalma­tos emberek is fegyvertelenek. Mindazonáltal meglátom, mire mehetek." A pénz azonban csak nem jött meg, mert Réthey még augusztus 24-én is azt üzente Dúl Mihály útján Bécsbe,34 hogy kész a szolgálatra, de csak akkor foghat hozzá a lovasok és gyalogosok félfogadásához, ha a szükséges anya­giakat kézhez kapja. Az idő sürget, ha nem érkezik meg a pénz, már nem ta­30 OSZKK Föl. Hung. 1389. 27. (Koháry lt. reg.) 120. Réthey Ferenc gr. Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 18. 31 Uo. Ebeczky Imre gr. Koháry Istvánhoz, Zselíz, 1703. augusztus 19. 32 Uo. Réthey Ferenc gr. Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 18. 33 Uo. 2/1703.179-180. Dúl Mihály gr. Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 24. 34 Uo. 27. (Koháry lt. reg.) 87. Thaly Kálmán jegyzete, illetve a kinevezési okirat; uo. 2/ 1703.195. Bécs, 1703. augusztus 30. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom