Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
látásával, diadalmasan lefolyt ostrom során" és a Trencsén vára alatt tett szolgálatait a zempléni Paga nevű birtok odaadományozásával viszonozta.57 Mivel bizonyos, hogy Csák Máté fő fészke, Trencsén csak 1321. március 18-át, a tartományúr halálát követően került Károly Róbert hadvezére, Miklós mester seregeinek birtokába hosszú ostrom után, a szöveg fogalmazásából - abból, hogy előbb említi Sirok és Fülek ostromát - a legtöbben arra következtettek, hogy Füleket még 1320-ban visszafoglalták az uralkodó hívei.58 Talán mégis az valószínűbb, hogy a nógrádi várak - köztük Baglyas- kő, Ecseg, Fülek, Hollókő és Somoskő - csak az után kerültek a király uralma alá akár ostrommal, akár harc nélküli behódolással, miután Csák Máté legfontosabb várai, Trencsén, Appony, Privigye, Bajmóc, Tapolcsány és Léva már elestek.59 Mikor történt Sztrahora elhagyása, pusztulása? Oklevelek erről nem szólnak. Az 1983-as régészeti feltárás sem adott bizonyos választ, de e vár tarto- zékfalvainak Hollókő, illetve Szécsény várához csatolása után Sztrahorára mint birtokvédelmi központra már nem volt szükség, karbantartása felesleges teher lett. Néhány évnek kellett eltelnie, amíg a „tájkép csata után" rendeződött. A „bűnösök" elnyerték büntetésüket, vagy a harcokban estek el: így Leustákot és Jákót 1323-ban már néhai (quondam) személyeknek nevezik,60 és valószínű, hogy a másik három fivér, Mihály, Péter és Mikus is eltávoztak az élők sorából. Ekkor érett be Szécsényi Tamásnak a már apjától örökölt és hosszú évtizedeken át ápolgatott, melengetett bosszúja nemzetségtársaival, Péter fiaival szemben. Elsőként, 1323. március 6-án, Somoskő várát és összes tartozékait, Leus- ták és Jákó egykori fészkét nyerte el adományként Szécsényi Tamás. Ezt követően, 1324. május 8-án, Rimócot (Rymolch) és Lapujtőt (Lopuhtu), mint Illés fia Péter öt hűtlen fiának Hollókő, Baglyas és Sztrahora (Ztrahura) nevű váraihoz tartozó községek közül ezen oklevélben név szerint is említett helységeket kapta meg Szécsényi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán.61 57 AO II., 53-54. és 84-85. 58 FÜGEDI Erik 1977,134., 188.; és KRISTÓ Gyula 1973, 201. A mindig okleveles adatokra támaszkodó KRISTÓ feltárta, hogy Debreceni Dózsa egyik oklevelét 1320. augusztus 11-én Sirok alatt keltezte, ezért - „mivel több oklevél a siroki harccal együtt említi az itteni [füleki] küzdelmet" - a nógrádi Fülek ostromát is 1320 nyarára datálja. Az egykorú gyakorlat azonban az érdemek „halmazati" jutalmazása volt, így az 1322- 1323-ban keletkezett oklevelek (AO II., 54. és 84-85.) egyáltalán nem zárják ki, hogy a füleki ostromra csak Csák Máté halála, vagyis 1321. március 18. után került sor, és Főnyi Balázs előbb a siroki, majd a füleki harcban vett részt! 59 Ezt az álláspontot képviseli Mo. tört. krön. I., 197. is. * AO II., 65. 6i AO II., 65-66. és 134-136. 38
