Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

1327-ben befejeződött az Illés-ág megfosztása eredeti birtokaitól, és I. Károly Visegrádon, május 21-én kelt rendeletére a budai káptalan hites emberei kimentek egyrészt Hollókőhöz - ezzel rögtön bővebben is foglalkozunk másrészt Illés fia Péter fia Péter Baglyaskő (Bogloskw) nevű várához, valamint Losonc (Luchunch), Eperjes (Eperies), „Zanasteluk" és „Izbische" nevű Nógrád megyében fekvő községeihez, végül pedig „Micaelis filii Petri de Ztrahura" - így, genitivusban fordul elő minden alkalommal - Ipoly menti Kovácsi (Kwachy, vagyis Szécsénykovácsi, ma: Kovaéovce) és „Lewasteluk" nevezetű földjeihez, illetve egyúttal Mihály és „Fekete" (Nigri) István fiainak, Miklósnak, „Cherep" Andrásnak és Péternek hűtlenségük miatt szintén elkobzott községéhez, Varsányhoz (Keet Wossyan), és mindezen birtokok helyszínére előbb törvényesen összehíva a szomszédokat, körbejárták és megerősítették a határjeleket, végül pedig beiktatták új földesurukat, Szécsényi Tamás erdélyi vajdát.62

Károly Róbert kegyence még számos egyéb birtokot szerzett más, egykor Csák Máté pártján állt nógrádi, valamint hevesi nemes uraktól. így a Szé- csény közelében fekvő Endrefalvát (Alpugh), Felfalut (Felpugh), Újnyergest, továbbá Varbót (Vrbovka mai néven) és Trázsot (ma: Őrhalom), végül Sztre- govát, Ráróst és Hartyánt, a távolabbi Hevesújvár vármegyében pedig Gyöngyöst, Bene várát és faluját (ma: Mátrafüred), továbbá Gyöngyöshalászit és Nagyút (Noghuth) falut.63

így véglegesen kialakította szécsényi és gyöngyösi uradalmait, amelyekhez a birtokközpontok (caput bonorum) körül, egymással határos községekben és az egyes falvakon belül is egyedüli birtokosként kezelt számos jószág, sok-sok alattvaló tartozott.

1334-ben Tamás megegyezett László kalocsai érsekkel, hogy elcserélik egymással a székhelyeiktől távol fekvő és csak kevés hasznot hozó birtokaikat, így a vajda megszerezte a kishonti Rimaszombat, Rimabánya, Rimabre- zó és Tiszolc vas-, réz- és aranybányászatukról híres helységeket és további tizenegy falut, odaadva értük Bács és Szeréin megyékben fekvő tizenöt gazdag községét.

62 Uo. 288-303. Az oklevélben többször is előforduló „Micaelis filii Petri de Ztrahura" latin név fordítható úgy is, hogy Sztrahorai Péter fia Mihály, meg úgy is, hogy Péter fia Sztrahorai Mihály. Az előbbi esetben azt mondhatnánk, hogy a kétségtelenül Sztraho- ra várában élő Mihály apja, Péter is „de Ztrahura" volt, vagyis ebben a várban lakott. Ez a vár építésének dátumát jóval korábbra tehetné, hiszen Péter utoljára 1271-ben szerepel élő személyként, de nem tudni, mikor halt meg. Minthogy azonban egyetlen más oklevélben sem nevezik így, ezért - más, akár régészeti bizonyíték hiányában - a Péter fia Sztrahorai Mihály fordítást tartjuk helyesnek.

63 AO II., 294-296., 296-299., 280-284., míg Varbó és Trázs elnyeréséről lásd BEL1TZKY János 1973, 69.

39