Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

1327-ben befejeződött az Illés-ág megfosztása eredeti birtokaitól, és I. Ká­roly Visegrádon, május 21-én kelt rendeletére a budai káptalan hites emberei kimentek egyrészt Hollókőhöz - ezzel rögtön bővebben is foglalkozunk másrészt Illés fia Péter fia Péter Baglyaskő (Bogloskw) nevű várához, vala­mint Losonc (Luchunch), Eperjes (Eperies), „Zanasteluk" és „Izbische" nevű Nógrád megyében fekvő községeihez, végül pedig „Micaelis filii Petri de Ztrahura" - így, genitivusban fordul elő minden alkalommal - Ipoly menti Kovácsi (Kwachy, vagyis Szécsénykovácsi, ma: Kovaéovce) és „Lewasteluk" nevezetű földjeihez, illetve egyúttal Mihály és „Fekete" (Nigri) István fiainak, Miklósnak, „Cherep" Andrásnak és Péternek hűtlenségük miatt szintén el­kobzott községéhez, Varsányhoz (Keet Wossyan), és mindezen birtokok hely­színére előbb törvényesen összehíva a szomszédokat, körbejárták és megerő­sítették a határjeleket, végül pedig beiktatták új földesurukat, Szécsényi Ta­más erdélyi vajdát.62 Károly Róbert kegyence még számos egyéb birtokot szerzett más, egykor Csák Máté pártján állt nógrádi, valamint hevesi nemes uraktól. így a Szé- csény közelében fekvő Endrefalvát (Alpugh), Felfalut (Felpugh), Újnyergest, továbbá Varbót (Vrbovka mai néven) és Trázsot (ma: Őrhalom), végül Sztre- govát, Ráróst és Hartyánt, a távolabbi Hevesújvár vármegyében pedig Gyöngyöst, Bene várát és faluját (ma: Mátrafüred), továbbá Gyöngyöshalá­szit és Nagyút (Noghuth) falut.63 így véglegesen kialakította szécsényi és gyöngyösi uradalmait, amelyek­hez a birtokközpontok (caput bonorum) körül, egymással határos községek­ben és az egyes falvakon belül is egyedüli birtokosként kezelt számos jó­szág, sok-sok alattvaló tartozott. 1334-ben Tamás megegyezett László kalocsai érsekkel, hogy elcserélik egymással a székhelyeiktől távol fekvő és csak kevés hasznot hozó birtokai­kat, így a vajda megszerezte a kishonti Rimaszombat, Rimabánya, Rimabre- zó és Tiszolc vas-, réz- és aranybányászatukról híres helységeket és további tizenegy falut, odaadva értük Bács és Szeréin megyékben fekvő tizenöt gaz­dag községét. 62 Uo. 288-303. Az oklevélben többször is előforduló „Micaelis filii Petri de Ztrahura" la­tin név fordítható úgy is, hogy Sztrahorai Péter fia Mihály, meg úgy is, hogy Péter fia Sztrahorai Mihály. Az előbbi esetben azt mondhatnánk, hogy a kétségtelenül Sztraho- ra várában élő Mihály apja, Péter is „de Ztrahura" volt, vagyis ebben a várban lakott. Ez a vár építésének dátumát jóval korábbra tehetné, hiszen Péter utoljára 1271-ben sze­repel élő személyként, de nem tudni, mikor halt meg. Minthogy azonban egyetlen más oklevélben sem nevezik így, ezért - más, akár régészeti bizonyíték hiányában - a Péter fia Sztrahorai Mihály fordítást tartjuk helyesnek. 63 AO II., 294-296., 296-299., 280-284., míg Varbó és Trázs elnyeréséről lásd BEL1TZKY János 1973, 69. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom