Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bordézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás

szintén Kacsics-birtok oppidum Rimaszombat is, ahol a külvárosnak tekint­hető falut Tamásfalvának nevezték.) Véleményünk szerint az oklevelekben többször említett Farkasfalva (az idézett 1455., 1461., 1462., 1481., 1482., 1510. évi okmányokra utalunk) azo­nos az 1479-1489 között említett „Farkas-zechene" városrésszel, és Szé- csénynek először 1333-ban észak-déli irányban elválasztott két fele közül a nyugati, Szécsényi Péternek és fiainak - köztük Farkasnak - jutott területtel azonosítható. Az Újváros (Újfalu) nevű városrész helye az oklevelekből nem határozható meg, de legvalószínűbb, hogy a Szentlélek pataknál, vagy a Szentháromság-szobor környékén terülhetett el. Előbbi esetben a Szentlélek- templom lehetett az egyháza az Újvárosnak. (E lokalizációnkat Majcher Ta­más, Szécsény régésze is elfogadja.) Az 1542. és 1551. közötti évekből fennmaradt királyi kamarai portaössze­írásokban az alábbi adatokat gyűjthettük össze Szécsényre és városrészeire:8 1. számú táblázat: Szécsény városrészeinek birtokosai és magyar adóportái 1542-1552 Év Birtokrész Birtokos neve A porták adózási minősége Népes Szegény Puszta Bíróé Szolgáé 1542 Zechyen Ráskai István 27 Országh László 12 Wywaras Ráskai István 6 Országh László 4 Castel Ráskai István 4 Farkasfalva Ráskai István 9 Országh László 9 1548 Zechen Lossonczy úr 10 40­2 7 Wywaras Lossonczy úr 4­­­Farkasfalwa Lossonczy úr 1,5 9­1 1 Farkasalmas Lossonczy úr ?­­­­1552 Zechen Lossonczy 10 István ? Farkasfalwa Országh Kristóf 2 Országh Kristóf Az összeírások tehát most is elég hiányosak, de több fontos tényt közölnek. 1542-ben a jog szerinti földesurak egyike, Lossonczy István birtokrészét még ellenfele, Ráskai István tartotta birtokában, a másik részét Országh László halálát követően már örökösei igazgatták. Szécsény négy birtokként jelenik meg: maga „Zechen", ahol Ráskai István úrnak huszonhét portája (értsd: egész jobbágytelke), Országh László örököseinek pedig tizenkét por­tája volt. Az Újvárosban (Wywaras) hat Ráskai és négy Országh urasága 8 OL E 158 - Portaösszeírások, Nógrád vármegye, 1542-1551. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom