Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bordézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás

alatt álló porta után fizettek egyforintos hadisegélyt a földesurak, míg Farkasfalván a két birtokos egyaránt kilenc-kilenc portát mondott a magáénak.

A negyedik birtokegység, a „Castel" vélhetően a várfalon belül, külön árokkal is védetten, a földesúri lakóhelyhez szorosan kapcsolódott és négy portányi adózó lakosnak is teret biztosított. 1542-ben tehát összesen hetvenegy portát írtak össze Szécsényben, vagyis megelőzve Balassagyarmatot, ahol összesen hetven portát találtak - köztük huszonkét népes, huszonkilenc szegény (pauper), tizenkilenc elpusztult (deserta) állapotú -, így mezővárosunk volt Nógrád megye legnépesebb települése. Nagyobb mint Losonc (ahol a harminckét portából tizenkilenc Ráskai úr, tizenhárom pedig Balassa Zsigmond úr joghatósága alá tartozott) és Fülek, amelynek harminc portáját mind Ráskai István birtokolta. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a királyi portaösszeírásokban sem Nógrád vára és mezővárosa, sem Nagyoroszi nem szerepel, bár mindkettő jelentős helység volt. Nógrád 1248 óta élvezte földesura, a váci püspök által adományozott kiváltságokat, a XVI. század elején fontos reneszánsz építkezések is emelték rangját, Nagyoroszi pedig Könyves Kálmán király óta az udvari ajtónállók településeként nemesekhez hasonló előjogokat és birtokokat mondhatott magáénak,9 vagy tehát e két város kivételezett lehetett az állami adók alól.

Az 1545-ös hadisegély-kivetési jegyzék csak Farkasalmás öt portáját tünteti fel szám szerint, „Zechen, Farkasfalu, Wywaras" esetén azt írják, hogy szécsé- nyi tiszttartó közli és veti ki az adóösszeget. Itt tehát Farkasfalu és Farkasalmás egymás mellett szerepel, csakúgy mint 1548-ban, amikor „Farkasfalwa" másfél adózásra képes porta mellett kilenc elszegényedett, egy szolga (servitor) és egy bírói tiszte miatt adómentes portával van jegyzékbe véve. A törökök folytonos portyázásai miatt maga Szécsény is sokat pusztult. Tíz népes porta mellett már negyven pauper ház, az Újvárosban pedig csupán négy népes porta maradt.

Az 1551. évi gabonadézsma-jegyzékben Szécsény a következő módon szerepel:10

Zechen, Farkasfalva, Wywaras Frugum capecie XL11 manipulum manet X Vi

Cedunt ad quartam frugum capecie Vilii

Manebunt Regie Maiestati frugum capecie 38, ma. 24'

Szécsény, Farkasfalva, Újváros Gabona 47,5 kepe, kéve marad 10,5

Adnak gabonanegyedre 8,5 kepét

Maradt Királyi felségnek 38 kepe 24 kéve

11 BEL1TZKY János 1973, 47., 64.

10 OL E 159 - Dézsmaösszeírások, Nógrád vármegye.

97