Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bordézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás

Újváros az e falakon kívül fekvő külváros volt. A Szécsény helységnév mellett szereplő másik birtoktartozék Farkasfalva volt. Itt azonban mindjárt egy zavaró momentum lép elő, tudniillik az oklevelekben Farkasalmás neve is előfordul. Utóbbi helység helyét egyértelműen azonosítani lehet a török hódoltság első évtizedeiben elnéptelenedett, később puszta (praedium) határként Szécsényhez csatolt, mindig a mezőváros lakosai és földesurai által megművelt Farkasalmással; de hol keresendő Farkasfalva? E kérdés megválaszolásához idézzük fel a Szécsényt és a környékéhez kapcsolódó birtokrészeket felsoroló oklevelek, jegyzékek tartalmát:

1454. október 27. - Zechen oppidum, Puzthaalmas.

1455. április 30. - Zechen oppidum, Farkasfalwa, Wywaras.2

1456. november 29. - in Castro Zechen, oppido Zechen, Farkasalmas.3

1461. június 29. és 1462. március 8. - oppidum Zechen, Farkasfalwa (de „castrum Hollokew" tartozékaként „Puztaalmas" és „Farkasalmas" (!) is szerepel).4

1481. július 29. - in Castro Zechen újból Zechen, Farkasfalwa, Wyfalw, Far- kasalmas.

1482. május 19. - Zechen, Farkasfalva, Wyfalw, Farkasalmas.5 1510. december 26. - oppidum Zechen, Farkasfalva, Wywaras.6

Bizony, ez az áttekintés jelzi, hogy az oklevelek tartozék-felsorolásai nem teljesen megbízhatóak! Egyes források csak Farkasfalváról, mások csak Farkasalmásról tesznek említést, ami a „változó alakú településnév" magyarázatot látszik igazolni, viszont az 1481-1482. évi birtokrészletezés egymás mellett mindkettőt felsorolja, ami már két külön helység létét látszik bizonyítani. Ennyiből tehát nem dönthető el a Farkasfalva és/vagy Farkasalmás kérdés. Az Újváros/Újfalu alakok váltakozása viszont a külvárosi negyed változó elnevezésére utal, vagyis itt bizonyosan ugyanarról a területről van szó!

Farkasfalva értelmezése kapcsán a kiindulópontot Belitzky János egy korábbi, éles szemű megfigyelése képezi. Egy 1479 és 1489 közt folytatott birtokperből kimutatta, hogy a XIV-XV. században nem csupán Szécsényi Tamás és utódai voltak jogilag birtokosok Szécsényben, hanem a városalapító nagyúr egyetlen, felnőtt kort megért öccsének, Péternek a leszármazottjai is. Péternek három fia volt. Tamás és a Varsány egyik felének birtokosaként 1351-ben szereplő Farkas lehetett az, aki megosztotta Szécsényt unokatestvéreivel, a városalapító Szécsényi Tamás fiával, Kónyával. Ezért beszél az 1479-es perirat is két városrátáról, „Farkas-zechene" és „Konya-zechene" alakban.7 (Tamás, illetve Péter utódai birtokfelosztásának emlékét őrzi a

2 BELITZKY János 1981,46-47.

3 OL Dl. 72. 334. (1456. november 29.)

4 OL Dl. 72. 335. (1461-1462.)

5 BELITZKY János 1981,56-57.

* OL Dl. 24. 350. (1510. december 26.)

7 BELITZKY János 1981, 33.

95